Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
f laphoz ragaszkodik a szerző. Helyes, hogy a vízválasztó hegyek által határolt oldalvölgyeket és az ezok alapján képezett "kistájakat" is beleolvasztja a oegfigyclcndő területbe, Természetesen az is helyénvaló, hogy az egészen külön elbírálást igénylő, mert nagy vonzóerejével jóformán egész Erdély népességére kiható Kolozsvárt kiemeli a tájból és bár szerepére többször történik utalás, a népességi nialirís kapcsán figyelmen kívül hagyja. Tehát a Kolozsvár ér, Jcs közötti fővölgyet és az oldalpatakok mentén fekvő községeket veszi vizsgálat alá. Lehetne vitába szállzni szerzővel a fölött, hogy a 65,4-es né yzetkilóméterkinti népsűrűség valóban nagyon coekely-ö. Igaz, hogy Szamosujvár nélkül a népe Úrik; ág rég a 60--'t son érné el, de éppen a tájból hiányzó és a népesség konzerválására hivatott energiákra tekintettel kérdés az, ho y az adott viszonyokhoz mérten ne, tultelitett-e ez a vidék, Bár a mivelési ágakkal és a nem lei el égi tő állapotban levő erdők szerepével később ismételten foglalkozik a szerző, nem ártott volna már itt - a közhöz zni.la too módszer mellett - a szántóföld terjedelméhez mért néusürüségi hányadost megállapítani, -Jé lett volna szerzőnek figyelmére méltatnia azokat a népsüsi'»égmérés-mütho< usokat, amelyeket c sorok Írója végzett és amelyok nyomán f birring Lajos és V e n c z e 1 József érdekes, újabb eredményekre jutottak. Bár igaz, hogy a humusz-szegény és erdő irt ások juvidá.sai folytán félértekü szántóföldek nápeltertő képessége alig-alig mérhető a normális hoz: léku csonkaországi átlag-szántók népeltartó jelentősegéhez, *« Érdekes szerző azon kísérlete, amely arra irányul, hogy a táj legmagasabban és legalacsonyabban fekvő községeinek a népszaporodási ütemét feltüntesse. Az el térés nem látszik jelentősnek. Be a számítás szinte varázsütésre érdekesebbé és beszédesebbé válik abbar. u pillanatban, amikor e két kategóriában különválasztja a magyarok és ?. románok számát i kiderül ugyanis, bogi a ha&esebb-donbosabb fekvésű községekben a magyarság száma alig fejlődik /a románok egészséges ütenü szaporodás *val szemben/, ciig a mélyebb fekvésű községekben a magyarság szaporodása - kivált az első világháború előtti időkig - jóformán lépést tartott a románokéval, bethodológiai értéke e számításnak, ho..,y mihelyt alkotó elemekre bontjuk a sokaságot, sekkel jobban 16,
