Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

aint m és ugyanaz a környezeti faktor nen ugyanolyan sulylyal érvényesült n nopszaporódáéra a török uralom alól.való felszabadulést követő évszázadban, mint a k piholisztikus gazdálkodás évtizedeiben, Ezzel olisaeri a szerző azt, hogy a oivilizáció és a technika és talán még ezen is túl enőleg a túl"jdonvisz^nyok étalakulása, tehát lényegileg a jogi szab'I3 oz'-o színezi a környezeti hatásokat és neu egyszer döntő .értékben befolyásolja n népgyarapodás ütemét vagy a népesség összetételét,

B: r a föld cs ©aber kapcsolataival H u n b u 1 d t és Ratzel óta sokan foglalkoztak, de gnga a népesedés és a tőjkeretet meghatározó tényezők közötti kapcsolat rendszeres vizsgáláor u.1 terület, amelyen A ldobolyi IT a g y figyelemreméltó nehézségek közepette ne...,indult és - miként az al.-.bbiakból kitűnik - le ner: becsülhető sikereket produkált. Szerző szerint népesedési kérdésekhez hozzányúlni /itt nyilván az állami beavatkozást, irányítást érti ez alatt/ csak az összes, a népmozgalmi tüneményekre befolyással levő tájbeli faktorok gondos lenérése után szabad.

Lieg kell jegyeznünk azt, hogy a táj demográfiai hatásának szabatos lemérése éppen nem könnyű feladat, A statisztikus jól tudja, hogy az ok és okozati kapcsolat tisztázása osak akkor gáncstálán, hogyha a vizsgálandó sokaságok csupán e. tisztázandó befolyásoló tényező tekintetében /tehát esetünkben n táji adottságokban/ különböznek, de minden egyéb vonatkozásban azonosak, Azonban arra, hogy a műveltség, a gazdasági civilizáció, osztályhelyzeti rétegeződÓB, faji leszármazás, stb, tekintetében teljesen egyező és csupán geouofológiailr.g vagy vizrajzilag, tehát t^jilag eltérő területek kerüljenek szeneink elé, kicsiny a lehető- , ség, a valószínűség, Természetesen már csak azért is - vethetné ezzel szemben Ratzel és Brunhea nyomán a szerző - , mivel éppen az itt felsorolt faktorokra /nint amilyen a műveltség vagy a gazdasági rétegeződés, stb*/ magiínak a környezetnek, a fizikai adottságoknak lehet - aminthogy van io - nemcsak színező, de hellyel-közzol domináló hatása. A oiroulus vitiosus-szerű kölcsönhatásoknak a statisztikai igazolhatóságot próbára tevő nehézsége kisért itten. Az nem vitás, hogyha az egységes, kisebb területekkel operálunk, akkor több a valószínűség arra, hogy nyerünk olyan területeket, amelyek kultúra, civilizáció, gazdasági

8.