Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 09. 04. 1. rendkívüli ülés

tatással rág eljegyzett élet ért a termékeny alkotás minden Ígéretét magában rejtő róvpartra. ■ Professzor ür tulajdonképpen hazatért, amikor Szegedért felcse­rélte a fővárost. Hiszen itt, a ke­gyesrendiek nágyhirü gimnáziumában végezte szinjeles eredménnyel közép­iskolai tanulmányait. Hazatért azon­ban Egyetemünkre is, melynek sikert­­sikerre halmozd kiváló hallgatója, sub auspiciis Gubernatoris felava­tott doktora volt. És végül haza­tért közénk, mert megboldogult édes­atyja Egyetemünk könyvtárának volt a kultúrpolitika terén sajátosat al­kotó igazgatója. A szemlélődve alko­tó ós a társadalomtudományok széles köre iránt érdeklődést mutató apa hagyományai e megindulásnak különös erősséget és bensőséget kölcsönöznek. Egyetemünk és jelesül jogi Ka­runk nagy utat tett meg azóta, hogy -mint egész fiatal magántanárától­elszakadt Professzor Úrtól, Felvil­lant a régi egyetemi székhely álom­képe és az álomból rövid pár évre valóság lett7 majd a valóságból újra -álom. És az álomból kifosztottság, képzelhetetlen küzdelem és megvaló­sítandó feladatterhek tömege. Pro­fesszor Ur is nagy utat futott meg* a biróságtól a közigazgatás és kor­mányzat magas polcáig, őrálló helyé­ig jutott el. Bár szinte féltettük, hogy a zajló korszak változatos fel­adatai elnyelik a kutatót ós a hiva­tott professzort, örömünkre még sem úgy lett. Kost keblünkre ölelhetjük az eltávozott fiút, akindl a távozás nem tékozlást, hanem tapasztalathal­mozást jelentett. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents