Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 07. 10. 7. rendes kari ülés
tő fogházbüntetés. A minősítés kérdésének nagy jelentőséget ad u.i. az a jogszabály»amely szerint a vagyonrongálás miatt bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye, amelyet csak három hónap alatt lehet megtenni attól a naptól számítva»amely napon az elkövetett bűncselekmény és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. Már pedig az ezuttalszóbanlevő esetben egyetemünk matematikai és természettudományi kara 1945.évi december hó 19-én tartott IV* rendes ülésén már tárgyalta dr.Kotsis J.Endrének az igazolóbizottsági tárgyaláson megítélés tárgyává tett megatartását, de legalább is 1946.évi február hó 21-én tartott VI.rendes ülésében foglalkozott az ebben a tárgyi® n kiküldött bizottság idevágó jelentésével,amint ez a matematikai és természettudományi kar dékánjárnak az 1946* évi március hó 27# napján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tett felterjesztéséből megállapítható. Még abban az esetben is tehát, ha 1946.évi február hó 21-ét tekintenénk annak az időpontnak, amelyben a matematikai és természettudományi kar, mint intézkedésre hivatott egyetemi szerv tudomást szerzett a fényképlemezek összetöréséről, még ebben az esetben is meg kell állapítani, hogy a magáninditványi határidő már eltelt.V Ehhez képest nem lehet szó tehát arról,hogy a most előterjesztendő magán-v * ' \ indítvány alapján dr.Kotsis J.Endre ellen ingó vagyon rongálása miatt bűn- \ vádi eljárást lehessen indítani. így csupán a Btk.56l.§-ában meghatározott hűtlen kezelés vétsége miatt lehet kérni a bűnvádi eljárás megindítását, tekintettel arra, hogy e bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani akkor,,ha a hűtlen kezelés vétségét idegen vagyon kezelésével hatóságilag megbízott vagy erre hatóságilag felhatalmazott személy követi el hivatása, illetve megbízása körében. Á hűtlen kezelés tekintetében fel kell még vetnek azt a kérdést is, nincs-e helye a fényképlemezek elpusztítása tekintetében a Btk.77.§-ában foglalt mentesség alkalmazásának, amely abban áll,hogy nem szálai tható be a cselekmény,ha elkövetője ellenállhatatlan erő vagy olyan fenyegetés által kényszerittetett a cselekményre,amely életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette.A cselekmény bűnösségét kizáró ily körülményt azonban dr.Kotsis J.Endre javára nem lehet megállapítani.Elsősorban azért nem,mert ugyanez a § a bűnösséget csak arra az esetre zárja ki,ha a veszélyt másképpen nem lehet elháritani,csupán a bűncselekmény elkövetésével. Dr.Kotsis J.Endrét illetően azonban nyilvánvalónak mutatkozik,hogy az agyonlövésével való fenyegetést ellensúlyozhatta volna azzal, ha akár közvetlenül, akár az egyetemet képviselő rektor utján a megszálló osapatok parancsnokságához fordult volna védelemért, a követelt fényképlemezek beszolgáltatásával egyidejűleg. De egyébként sem lehet helye megítélésem szerint a Btk.77.§-ában foglalt rendelkezés alkalmazásának,mert a fenyegetés nem arra irányult, hogy dr.Kotsis J.Endre az intézetben levő fényképlemezeket törje össze, holott a 77*§ alkalmazásához kétségtelenül ez szükséges. De nem lehet szó egyéb végszükség esetéről sem, amint azt a Btk* 80,§-a meghatározza. E szakasz értelmében 7.
