Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1945. 12. 03. 2. rendes kari ülés

áprilist mér ilyen, a közönség felé forduló és igy létezésünknek külső jeleit is adó előadássorozatra lehet­ne felhasználni.Ezen előadássoroza­ton az egyetemi és gyakorlati jogá­­szok megközelitólegegyformn számmal vehetnének részt, talán az egyetemi­ek némi túlsúlyával. A fontos azon­ban itt is a felemelés volna.A mér­tékek érzése a mértéktelen korokban fokozott kötelessége azoknak, akikre jobban figyelnek. Látjuk, hogy milyen tekintély övezi a kutatót s általá­ban azt, akinek mondanivalója van,még olyan államokban is, amelyek a nivel­lál 's rendszerének szellemében irá­nyítják a gazdasági életüket. Csak a gyermekbetegséggel küzdő demokráciák szeretnék leszállítani a színvonalat. Viszont azzal semmiféle betegség nem gyógyul meg, hogyha netalán azok szál litják le a mértéket, akikre- minden­féle uralmi rendszer mellett akarna­­nem akarva felnézne!, helyesnek tarta nám azt is, hogyha a kar minél gyor­sabban hozzálátna' a későbbi sucres­­cencia szemszögéből Ígéretet jelentő és a fiatalsággal már koruk alapján is közelebbi nexusban álló magántaná­rok minél teljesebb bekapcsolásához. Egy fakultás jobban áll a lábán,hogy­ha nemcsak főkből,de lábakból is áll és hogyha a pr'sens perfectumok mel­lett futurumok is tarkítják összeté­telét. Ueri szabad felejtenünk azt, hogy a lefaragás veszélyei fenyeget­nek. Ilinél produktívabbak vagyunk,mi­nél inkább magvai a jövőnek, annál ke vésbé fenyeget a veszedelem. Hiszem, hogy semmire sincs na­gyobb szükség, mint arra, hogy a nagy tömegek azt lássák: a szellemi arisz-

Next

/
Thumbnails
Contents