Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
mi egy-egy vallásfelekezet egyház Jogi rendszerére korlátozása ellen és kifejtse a katolikus és protestáns egyházjogi felfogás különbözőségét az * egyházközség intézményének jelentőségét illetően. Egyébként pedig a jogi személy problémáját tárgyalja széles keretben abban az összefüggésben, hogy az egyházközség erkölcsi személy-e és mi a viszonya a plébániával kapcsolatos egyéb erkölcsi személyekkel. Másfelől alapvető fejtegetéseket nyújt az egyházi adó fogalmáról, az egyházi adóztatás jogosultságáról, a párbérkérdésről. Mindezeknek a nagyjelentőségű előkérdéseknek tisztázása után fejti ki a szerző az egyházközségi adó vonatkozását a végrehajtási joggal, ebben a keretben ismét egy nagyjelentőségű alapkérdést világitva meg: a vallásfelekezetek jogállására irányadó állami szempontok kérdését, különös tekintettel a magyar államjog bevett felekezéteinek intézményére. A végrehajtási jogi kérdések széles alapon történő kidolgozása teljes mértékben igazolja, hogy a szerző nemcsak vallja a korább ismertetett programmatikus tételt az egyes részletkérdéseknek a jogrendszer egészébe illesztéséről, hanem becsületesen és nagy sikerrel alkalmazza is. Ebben a kapcsolatban különösen nagy erővel jelentkezik Móra Mihály kiváló jártassága a világi jogban, igy különösen a vég♦ rehajtási jogban, amikor nagy szakavat ottsággal tárgyalja a Kúria 88. számú polgári jogegységi döntvényével kapcsolatos kérdéseket. Mindjárt megemlitjük, hogy újabb 51.
