Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés
mindenben megfelel. Ebben a tekintetben emlékeztetnünk kell a tekintetes Kart arra, hogy már Kolozsvárott az a felfogás jutott érvényre az egyház jogi tanszék betöltésével kapcsolatban, hogy a jog- és államtudományi karon világi egyénnek kell ellátnia az egyházjogi tanszék tennivalóit, mert világi jogász van csak abban a helyzetben, hogy általános jogi képzettségénél fogva kielégíthesse azokat a szükségleteket, amelyek egy jog- és államtudományi kar világi hallgatóságának egyházjogi oktatása terén felmerülnek. Kern szükséges ugyanis bővebben fejtegetni, hogy egy ilyen jogászi hallgatóság egyházjogi képzésének is szoros kapcsolatban kell maradnia az általános jogászképzéssel, mig az egyházi szempontú egyházjogtanitás természetszerűleg inkább a hittudományi képzésnek az alkotó része. Bármennyire kedvezőek voltak tehát azok a tapasztalataink, melyeket egyéb vonatkozásban szereztünk az alatt a rövid idő alatt, amig dr. Scheffler János ezidőszerinti szatmári püspök ur adta elő a kolozsvári jog- és államtudományi karon az egyház jogot, mégis elvi szempontból már Kolozsvárott azt vallottuk, hogy az egyházjog tanitását feltétlenül világi jogtudósra kell bizni. Ezért azok az egyházjogászok, akik egyházi férfiak, meggyőződésünk szerint nem jöhetnek figyelembe Karunk egyházjogi tanszékének betöltésekor dr. Móra Mihállyal szemben, aki világi egyén és általános jogi képzettségénél fogva Karunk szükségleteinek egyházjogi vonatkozásban való kielégítésére eb-20
