Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged

1935. április 6. Ünnepi ülés a 70 éves Polner Ödön köszöntésére

szoknak az a szép fö elve, melyet a régi mondás emigy fejez ki: "Honeste vivere, neminem laedere suum cuique tribuere!’ ; becsületesen élni, senkit meg nem sérteni, a magáét mindenkinek megadni. Igaz, hogy a jogászatnak másik főelvét is szem előtt tartottam, azt, amely mindenkor az igazságot keresi és azt kifejezésre is juttatja, nem törődve vele, árt-e ezzel magának vagy nem. De azt hiszem akkor is tartózkodtam attól, hogy mást megsértsek.

Ezeket az elveket igyekeztem érvényesíteni s gondolom ennek köszönhetem más részt e mai szép megtiszteltetést.

Az átadott kedves szép adományt és elhangzott üdvözléseket külön is köszönöm. Köszönöm első sorban a részemre elkészült nagybecsű Emlékkönyvet, amelynek formájában a kiváló egyetemi tanárokat szokás életük hasonló fordulópontján megtisztelni. Hogy ez általában elfogadott, de nem mindenkinek kijutó kitüntetéssel megtisztelni szivesek voltatok, azt a leghálásabb szívvel veszem és köszönöm egyenként Mindeniteknek, akik ahhoz hozzájárulni szívesek voltatok.

Köszönöm azután üdvözlését annak a Karnak, amelynek jelenleg tagja vagyok. Ez a kar annak idején ismételt hívásával megtisztelt, mint jóformán hontalant befogadott és meleg kollegiális körébe zárt s ez által