Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1931-1932, Szeged
1932. április 22. VIII. rendes ülése
monyait mint stipendiata, amikor érdeklődése a rcceptió kérdése fölé irányul* Az általános jogtan terén a későbbi verséi professzor, Patrazlcki, a mestere, 1920 éta a tartűi egyetemen ö adja elő a jogi enciklopédiát. Jogtörtónelml tanulmányókat, főleg germanisztikát, már lipcsei tanulmányéve alatt kezd művelni, amikor pedig hazai egyetemén erre a tanszékre szemeltotik ki, nagy erővel lát hozzá az észtországi jog forrásainak tanulmányozásához. Felkutatja nyári kiküldetőseinek ideje alatt Svédország, Dánia, Lengyelország, Németország és Ausztria levéltárait. I lután a balti tartományok jogtörténelmét mindeddig csak német jogászok dolgozták föl germanisztikus nézőpontból, üluots professzor uj alapokra helyezi az észt jogtörténetirást, “ Az észt jogtörténe-N lem eddigi kutatásairól és jövő feladatai rél' /Tartu,1930/ c. mi vében kimutatja, hogy az észt jog a XIII.3z. közepétől fogva a német hódítás következtében a bevonuló germán kultúra . hatása alatt nem alakul át tisztán német joggá, hanem ellenkezőleg az eredeti észt jogalap minden korszak' V. ben kimutatható egészen a mai napig a XIII«XVI. sz. germán és kánonjogán, a iVI- -VIII.sz. lengyel, dán és svéd jogán és a XIX-XX. sz. orosz jogán át is. így mint valami sziget a tengerben, amelyre a különböző időkben különféle geológiai berakodások történtek,