Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1931-1932, Szeged
1932. április 22. VIII. rendes ülése
iG32-bcn II. Gusztáv Adolf svéd király mai székhelyén megalapította. Ugyanebben az időben történt a másik két rokon finnugor nemzet egyetemalapítása is: a budapesti elődjéé 1635-ben nagyszombatban és a helsinki! o elődjéé 1640-ben Turku / Abo/-ban. A magyarral rokon finn és észt nemzetekre ugyanazt a világtörténelmi végzetszerűséget mérte a sors, amit a magyarságra; a nyugoti keresztyén kultúrát védték a barbár kelettel szemben, mely időnként reájuk bocsátotta hordáit. Ebben a minden erőt felörlő harcban észt testvéreink évszázadokon át éltek Idegen uralom alatt. S amikor a világháború bevégeztével az összeomlott Oroszbirodalom romjai alól Finnország és Észtország önálló állami életre keltek, az ősi nyelvét, irodalmát és népi kultúráját megői-zött kis Á3ztprszág nyomban a műveltebb nagy 'rokon, az ugyanakkor porba hullott magyarság felé nyújtotta ki rokoni kezét és tőle kért nemzéti erők nevelése céljából világhírű egyeteme számára szakembereket. A véletlen úgy akarta, hogy a magyar sorstragédiát végigélt Ferenc- József tudományegyetem épen két olyan tanerőt számlál jelenleg a magáéi közé, akik közül az egyik nyolc éven át volt a tártul egyetemnek magyar professzora és a partul Magyar Tudományos Intézetnek megalapítója és igazgatója, másika pedig üt esztendőn keresztül
