Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1929-1930, Szeged

1929. november 27. III. rendes ülése

hatna magasabb státusba,dacára annak, hogy magasabb rendű szervezési és admi­nisztratív munkát végezne. Karunknak a kérelmet a hatályban lévő jogszabályok szerint nincs módjá­ban teljesiteni,mivel Nagymóltóságod 63.000/927 IV.ü.o.számú rendelete értel­mében,melyet a leány-középiskolákról és leány-kollégiumokról szóló 1926.évi XXIV. tc.l5.§-ában nyert felhatalmazás alapján adott ki, a jog- és államtudományi karok­ra nők egyáltalában nem vehetők fel. Előterjesztést tesz azonban Karunk Nagyméltóságodnak az iránt,hogy épen eb­ből a konkrét esetből kifolyólag,nem lát­ná-e indokoltnak azt a kérdést,hogy a jog- és államtudományi karok megnyittas­­sanak-e a nők előtt,újabb megfontolás tárgyává tenni-Kétségtelen,hogy a nők sok olyan állást töltenek be ma is»melyekhez - ha nem kívántatik is meg a jogi, illetőleg az államtudományi képesítés-, jog- és államtudományi ismeretek szükségesek s ez a körülmény,hogy a nők ma ezeket az ismex*eteket nem szerezhetik meg, az ál­taluk ilyen állásokban végzett munka ér­tékét hátrányosan befolyásolja. Bizonyos ellenmondás is van abban,hogy a nők,mint törvényhozók részt vehetnek a jogalkotás­ban s mint az önkormányzati testületek tagjai a jog alkalmazásában is, de a jog ! tanulásából elvileg ki vannak zárva. Karunk abban a meggyőződésben van, hogy elvi okok egyáltalában nem indokol­­ják a nőknek a jog- és államtudományi ka­rokról való kizárását»annyival kevósbbé,

Next

/
Thumbnails
Contents