Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged

1926. június 26. X. rendes ülése

a mindkét oldalon pénzszolgáltatást tartalmazó synallagmaticus viszonyok között, mely utóbbiak körében külön vizsgálja a magánbiztosításból szárma­zó jogviszonyokat. Az első esetet il­letőleg kétségtelen, hogy de facto a pénz devalvátiójával járó kárt a hite­lező viseli. Feltéve, hogy magyar ál­lampolgár. Külföldi hitelező esetében a veszély az adóst terheli. Külön vize gálja itt, hogy a valorizátlónál a le­járat időpontja, avagy a solutio idő­pontja legyen-e az irányadó. Föltárván a doctxinának erre vonatkozó állásr^ont­­ját ós rámutatván a kérdés megoldásá­val kapcsolatos gyakorlati, gazdasági szempontokra is, áttér arra a kérdésre, hogy ki és mennyiben viseli a veszélyt a valutaromlásórt az olyan synallag­maticus kötelmeknél, amelyeknél pénz­szolgáltatás és egy.óo szolgáltatás állanak egymással szemben. És itt arra az eredményre jut,hogy a fel, aki más­fajta, tehát nem pénzszolgáltatásra kötelezte magát, csak olyan mértókoen szorítható a szolgáltatásra, amely mér ték arányban áll az ellenórtókkóp neki járó pénz valóságos értékével. Követ­kezőleg a ’'gazdasági lehetetlenülés" elvét látja fennforogni mindazokban az esetekben, amikor a pénz leromlása folytán a nem pénzzel, hanem másfajta szolgáltatással tartozó adós vagyoni romlásba jutna, ha a szolgáltatást eredeti terjedelmében értékében volna köteles leróni. A kölcsönös pénztartó­

Next

/
Thumbnails
Contents