Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1925-1926, Szeged

1926. március 25. VII. rendes ülése

akarásra, ahogy e tradíciókat megérteni, magamba szívni óhajtottam.

A kolozsvári tradícióknak nincsenek Írott szabályai. A lelkekben él az kitörülhetetlenül. Mi a kolozsvári tradíció? A hazának és a szükebb hazánk bérces vidékének szeretető; rajongás a tudomány iránt; vágy,

hogy a fiatalság bennünket megértsen (

s úgy vigyük előre; önzetlen, a kötele sségtúdás magasabb értelmétől áthatott munka; baráti összetartás; egymás támogatása.

E tradíciók minden Kolozsvárról ide származott kollegánk által híven őriztetnek. De talán egyikükben sem fejeződnek ki olyan pregnánsan, mint Kolosváry Bálintban;Kolosváry Bálint - mintegy a neve által is kötelezve - a kolozsvári tradícióknak leghübb őre.

Előttünk áll személye, amint a legnehezebb időkben, száműzetésünkkor állt az egyetem élén. Az erdélyi magyarság érdekeinek azóta is lelkes istápolója. Az ifjúságról való gondoskodásban valamennyiünk mestere.

A tudományban és tudományos munkásságban az élen haladó. Elfogulatlansága, önzetlensége, a kar érdekeiben való kötelesség-teljesítése párját ritkítja.

Mi ad okot nekem arra, hogy ezeket elmondjam? Előttem fekszik egyesitett szemináriumi könyvtáraink