Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1924-1925, Szeged

1925. február 18. IV. rendkívüli ülése

fájdaina, a «unita és a kötelességteljesítés erőfeszltóatíiaek ezer és ezer változatába« és «l«cs voltaképpen egy nap, ml«cs egy óra, sót minős egyetle« pillanat se«, »ely«ek «# volna. «eg a »aga lelki határköve az alatt a hosszú 1 óó alatt, a »lg a valamikor ragyogó fürtöket az elet ezüst fényűvé fehérltette*iioldogtulo« e«ber az, a«l

*

a »aga életének lelki határköveit szánon tartaal nea tudja és ne» érti «eg, nea érzi át azoknak fenséges »ystiouaát.- ülyaa.aiat a szerencsétlen és gondatlan gazda, aicl az ű földjének, rétjének testi határköveit pusztulni és porladsl hagyja* 3s hálátlo« és sivár lelkű, szánandó szegény az, a ki embertársának, soJtszorosa« kipróbált barátja aalt, a »unkában és élethivatásba« htséges osztályosának «agy, leül határkővel «ellett : elhalad a «élleül, hogy a aegbecsülésnek,ragaszkodásnak és a közvetle« itórsyezetbél fakadó és ezért legl«te«zlvebb szeretetnek »egnyilatkozását no*an »aradó ajkai közt élt esetve hagyja*.

kedves Bátyám« ! Jól tudjuk »lAdeyája«, hogy Te «e» tartozol azok közé a boldogság «óikul valók közé, kik életük legkisebb határkövéről Is száaot adni «e tudnának* ágész eleted,*eiy