Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1962. október 23., II. rendes ülés

I-if. UUMJr, Kovák István egyetemi tanár Urnák a Szegedi Gyógyszerészi Kar Dékánjának

Dékán Úri

Hivatkozással Dékán úrtól kapott megbízásra, a Tu ományos Diákköröknek Karunkon való működésére vonatkozó vitaindító javaslatomat tisztelettel az alábbiakban terjesztem elő.

A Tudományos Diákkörök célját és feladatát 5 pontban foglalhatnám

össze:

1. / Biztosítása annak, hogy az egészen kimagasló tehetségű hallgatók mar egyetemi tanulmányaik folyamán megkezdhessék alkotó kutató tévé— kény ségüket.

2. / Azon hallgatóknak experimentális téren v ló elŐképzése,akik ha' végeztek, előreláthatólag egyetemi intézetben, vagy más laboratórium jellegű muukahelyen fognak dolgozni.

3»/ A diákköri tagság révén mentői több hslL.vtónak le ;, n alkalma mégis lerkedni a tudományos munka szellemivel és módszereivel, az intézetek belső .létével, hogy ezáltal is magasabb szintet érjen el "általános szakmai műveltségűk”.

4./ X diákköri tagok képessé ;einek és emberi ?rtk ;nek alakosabb megismerésével s a diákköri tagoknak ezen az alapon' való összehasonlításával lehetőség nyílik az egyetemi utánpótlás helyes kiválasztására.

5»/ Az intézeti diákkörök széles lehetőséget a inak az asszisztenciának és az intézet vezetőjének arra, hogy a tagok er>cö] osi-politikai nevelésével intenziven és eredményesen foglal kozhassanak./ribből a szempontból volna különösen kívánatos a diákköri tagok számának a lehetséges maximumig való megemelése/.

isivel azonban az intézetek lehetőségei korlátozzak a felvehető diákköri tagok számát, nem javasolnám felvitelre azon jelentkezőket, akik

1. / gyenge tanulmányi előmenetelnek, nehogy a diákköri elfoglaltságuk eredménytelen vizsgákhoz v zessen* továbbá nem javasolnám felvételre azokat sem,

2. / akik a közösségbe nem tudnak beilleszkedni, fegyelmezetlenek, cinikusak, nagyképűek, s magatartásukkal csak akadályoznák a Diákkörök

működését.

h.überi hibái ellenére felvételre javasolnám azonban azt a hallgatót, xiuek magasan ..iemelkedő képességei vannak a tudományos kutató munkára ér él benne ennek szenvedélye és szeretető, áz ilyen ember ugyanis igen ritka és igen nagy társadalmi érték.

Az egyes intézetekben felvehető diákköri tagok száma az Intézet kapacitásáéi z kell, hogy igazodjék. Normaként talán elfogadható, hogy az egyes intézetek annyi diákköri•tagot vegyenek fel, hogy egy asszisztensre kettő diákköri tag jusson. Ennyi tagnak intenzív experimentális munkával való foglalkoztatására azonban az asszisztencia nem tud elegendő iiőt szakítani, sem peiig az Intézet raegfelelő felszerelést és anyagiakat biztosítani, hzért javasolnám, hogy a ii kkori tagok foglalkoztatásában a tag képességeinek és ambíciójának megfelelően különböző szintű típusok legyenek. A diákköri tagok fele az Intézetben lásson, tapsztaljon, érdeklődjék, bővítse ezáltal általános szakmai ismereteit, de ne tartson igényt 8iT8, hogy saját maga is v gezhessen laboratóriumi műveleteket. A tagság másik fele, tehát annyi tag, shány asszisztense van az Intézetnek, vegyen részt a kutató munkában, va y oly módón, hogy mintegy famulusként működik a vele foglalkozó asszisztens mellett, vág,' pedig, ha ezt vállaljs, iiákköri pályamunka elkészítésén dol-ozik.