Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged

1959. február 9., II. rendes ülés

hogy a jó dos szalicilszesz oldat hosszabb ideig ne® tartható el, Mivel a szalicilsav bomlik, dekarboxileződik. A készítmény jódtartalma fokozatosan csökken, savassága emelkedik. Javasolja, hogy a szaliciisavat rendeléskor oldják fel a jódos szeszben és akkor a készítmény minden tekintetben megfelel a követelményeknél. /A Gyógyszerész 1953« ll.sz.185*/ .

Dávid dr. napjainkban is gyakran■előforduló gyógyszerész technológiai kérdéssel foglalkozott, a gyógyszeres porkevérékek nedvesedésének és elfolyósodásmnak okával és annak megakadályozásával. Gyakorlati szempontból a porkeverékek elfolyósodásának legfontosabb okai között a kémiai és fizikai változások szerepelnek, ezek közül is legfontosabb a porkeverékeknek nedvesedésekor mutatkozó kémhatás. Az elfo.lyósodás megakadályozására és a kérdés tisztázására több különböző összetételű porkeveréket készített és számos esetben sikerült a nedvesedéskor mutatkozó lúgos hatást okozó anyag megfelelő sójának, vagy bázisának helyes megválasztásával, vagy minimális mennyiségű bórkősav, amilum, talcum alkalmazásával megakadályozni.

/A Gyógyszerész 1954.5»sz.48./

Dávid dr. nem elhanyagolható és naponként felmerülő probléma aegoldásavai foglalkozott. Az országos szakfelügyelői értekekieten megjelölt feladatok közül a gyógyszer raktározás optimális körülményeinek tudományos felmérésvei foglalkozott. A raktár, vagy más helyiség levegőjének nedvesség tartalma különböző körülményektől eltekintve főleg a helyes fűtés és szellőztetés függvénye. Vizsgálataival meg• állapítja, hogy a gyógyszerek raktároz is céljaira általiban 50-70 % rela tiv péfatartalmú hi ly iség felel meg. Magáéao6 relativ' páratartalma helyiség nedves és raktározás céljaira nem alkalmas, ilyen esetben fűtésről és szellőztetésről kell gondoskodni, hogy a relativ páratartalom legalább.70 %-ra csökkenjen. /A Gyógyszerész 1954.7«sz.l^O*/.

Dávid dr.* foglalkozott a Solutio contra Ö.Udo rem technológiájával és vizsgálatával. Vizsgálta az oldat sűrűségét és kidolgozta az egyes komponensek /sósav, ecetsav, formaldehid/ meghatározását úgy, hogy az egyetlen beméréssel elvégezhető.. Vizsgálta a készítmény eltarthatóságát is. Megállapította, hogy a.készítmény:ecetsav és formaldehid tartalma már néhány nap múlva kezd csökkenni. Ezen közleményét egy másik közleményével együtt, aint doktori disszertációt nyújtotta be.

/A Gyógyszerész 1955*2.sz.21./

Dávid dr. foglalkozik napjainkban is fontos kérdéssel, a fénynek gyógyszerekre gyakorolt hatásával. A kérdés vizsjgálatárá Kálid®-jolid-jódviz; vas / ll/ szulfát--vas /ííí/ szulfát; szőlőcukor- viz; jó do Idát OKI; Lugol oldat Fo.No.; vas /ti/ szulfát-viz készítményeket használt fel. A 6 féle különböző összetételű oldatot Ívfény, illetőleg~kvarcfény • hatásénak tette ki. A napfényt helyettesítő Ívfény hatására az oldatokban 10 óra múlva is alig értékelhető, mig a kvarcfény hatásának kitett oldatokban szembeötlő változásokat észlelt. Megállapította, hogy ä fény redukáló hatása csak oxigénmentes térben általános érvényű, mig az'

■ oxigéntartalmu térben a fény minden esetben az oxidációt elősegíti. Megállapította, hogy a cukor oxigén jelenlétében ultraibolyafény határára részben glukonsawá alakul'át. /A Gyógyszerész 1955*5.sz. 101./

Dávid dr. foglalkozott egy régóta fennálló problémával a V9.S fit/ jocLidos szirupban nem minden esetben leváló kristályok keletkezésének okával. Öt olyan szirupot vizsgált, amelyből cukor kiválást nem észlelt és 5 olyan szirupot vizsgált, amelyből több kevesebb cukor kiválást észlelt. Foglalkozott a szirupból kivált kristályos anyag összetételével, azonosításával. Megállapította, hogy savas kémhatásu oldat-