Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1979-1980, Szeged
1979. december 11., II. rendes ülés
7 összhangban az egyetem káderpolitikai irányelveivel. Az utóbbi evekben korábbi terveink a megvalósulás fele haladnak. Időközben bizonyos veszteséget jelentett klinikánlmak a POTE és DOTE Stomatologiai Klinikájának átszervezése, és ezen a két egyetemen a fogorvosképzés bevezetése. Az ottani új oktatói gárda gerinoe a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikája oktatóinak soraiból került ki. Ez azonban nem okozott komolyabb törést klinikánk életében, annak a káderpolitikai elvnek köszönhetően, hogy korábban is nagy súlyt helyeztünk az utánpótlás nevelésére, mindenvonalon tartalékok képzésére. Az utóbbi évek alatt nehézségeink ellenére, törekvéseinkből sokat meg tudtunk valósítani. Valamennyi etomatológiai tárgy oktatását Önállóan szervezett osztályok végzik. A régebben meglevő és az újonnan létesült osztályok a maguk területén országosan, sőt külföldön is elismert munkát végeznek. Ez az eredmény és munka fokozott feladatokat, de lehetőségeket is jelent az ún. második vonalhoz tartozó oktatóinknak. A jelentős oktatási és betegellátási terhelés mellett a fiatal oktatók szakmai nevelése komoly feladat. Oktatói létszámunk 43 /12 fiatal orvos/ az utóbbi évek során került klinikánkra. Ugyanekkor megvannak az előrehaladás, a fejlődés lehetőségei is. Jelenleg öt kandidátusi értekezés készül a klinikán. A klinika gondjai, távlati elképzelések Látszólagosan a Fogászati és Szájsebészeti Klinika előnyös helyzetben van. A klinikára belépő betegek és látogatók meglepődve tapasztalják a klinikán észlelhető viszonylagos tisztaságot és rendet. Fern tűnik azonban az már szembe, hogy a klinikán csupán 15 ágy áll a fekvőbetegek rendelkezésére. A szájsebészeti osztály működési köre az egész országra kiterjed, mert a meghonosított modern, főleg a rosszindulatú daganatok kezelésére vonatkozó eljárások /műtétek, polikemoterápia stb./ erős vonzást gyakorolnak az egész ország területére. Szükséges lenne tehát, de gazdaságos is, hogy a fekvőbeteg osztály ágyszámát legalább 40-re felemelnék. Szükséges lenne az is, hogy a betegek műtét utáni intenzív kezelése megfelelő körülmények között történjék. Ma már nem lehet kielégítőnek tekinteni a klinikán alkalmazott sterilizálási eljárásokat sem. /Ez a megállapítás nem csak a szájsebészeti, hanem az összes osztályra vonatkozik./ A mai modern intézetekben már mindenütt a központi sterilizálást vezették be. Meg kell említeni azt is, hogy a klinika alkalmazottainak öltözői rendkívül korszerűtlenek és nem is^egészségesek. A hallgatók számára beállított két öltöző helyiség egyáltalában nem felel meg a higiénés körülményeknek. Csökkentebb mértékben, de érvényes ez a klinika alkalmazottainak szociális helyiségeire vonatkozóan is. A klinika a múltban, a jelenben és a jövőben is részt kiván venni az országos fogászati ellátás gondjainak megoldásában. Ennek egy részét tükrözte az az elképzelés, amelyet a szájsebészeti osztály helyzetével kapcsolatosan leirtam. De ugyanebbe a csoportba tartozik a hallgatói létszám emelése. Szükségtelennek tartom annak indokolását, hogy Magyarországon a fogorvosok létszáma a lakosság
