Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1976-1977, Szeged

1977. december 14., II. rendes ülés

- I -Tő./' ./ J t l:óben szükségesnek látszik ónnak pontos megf ogaimoaőoo, hogy kik a ióiitési dij fizetésére kötelezett magyar állampolgárok, másrészt az lo^-'bnn kiadott díjtételek hatálybalépése óta bekövetkezett árváltozások, valamint egyes vizsgálati módszerek változása hogyan befolyásolja a téritési díjtételek összegét. A vitás kérdések tisztázása érdekében a Röntgen klinika vezetője a klinikai rektorhelyettes állásfoglalását kérte.

3. / Szívességi vizsgálatok:

«Ka»rácodé v "Vjat * aBdPWWMsSMJKMfcsBPiJ

Az u.no szívességi betegek vizsgálata és ellátása a klinikák igazgatói által elrendelt módon, a klinikák többségében az u.n. "szívességi betegek vizsgálati naplója" igénybevételével történik. A vizsgálati naplót a klinika igazgatója vagy az általa megbízott személy rendszeresen ellenőrzi. Az Intézeti Etikai Tanácsok jelentéseiből kitűnik, hogy a szívességi betegek ellátása elsősorban a nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező idősebb orvos kollegák számára jelentős, egyes esetekben túlzott megterhelést jelent. A SZOTE valamennyi dolgozójának, az itt dolgozók hozzátartozóinak, a SZOTE hallgatóinak, a szegedi egyéb felsőoktatási intézmények, Biológiai Kutató Központ, szegedi egészségügyi intézmények egyes dolgozóinak, sőt az államigazgatás és pártapparátus dolgozóinak, fegyverem testületek egyes tagjainak szakellátása 8 klinikák belső oktató és gyógyító munkáját sok esetben nehezíti.

4. / A, betegfelvétel, rendje:

Klinikáinkon betegfelvétel g klinikák működési szabályzatában meghatározott módon, a klinikai ambulanciák előjegyzési naplói alapján, illetve az igazgató előzetes hozzájárulásával történik, kivételt képeznek a mentőszolgálat által beszállított és egyéb sürgős ellátásra szoroló betegek, beutalt sávágyra elhelyezett betegek és a profilambulanciák előjegyzett betegei.

A II.sz. Belgyógyászati klinika Intézeti Etikai Bizottsága jelzi, hogy a betegek egy része a fokozatos ellátás elvének megkerülésével, a körzeti orvos vagy szakrendelés mellőzésével jelentkezik az ambulancián. Az Ideggyógyászati klinika jelentése viszont hangsúlyozza, hogy psychoneurelogiai betegségekben szenvedő egyének területi szakellátását megfelelő szakorvosok hiánya akadályozza, igy az éveken át visszatérő beteg ismételten a klinikai ambulancián jelentkezik. A területi szakrendeléseken térítésmentes ellátásra jogosult betegek jelentkezése ambulanciáinkon, de különösen az Ideggyógyászati és Röntgen klinika rendelésein túlterhelést okoz. Az egészségügyi szakkáderek többlet-munkájának honorálása érdekében szükség van arra, hogy ez utóbbi klinikákon kihelyzett szakrendelési óraszámot biztosítsunk.

5•/ Ojrypaok, egészségügyi szakdolgozók és egyéb e^észgé,;ügyi ^személyiz.et.^egymás közötti yiszo.nyában. a tudományos együttműködésben és a közles etikai alapvető sz’abály aiYanemXi t é 8re méltó hibák nem fordultok elő.

Az Ideggyógyászati klinika jelentése orvos kollegák egymás közötti szakmai kapcsolatának etikai hibájaként említi, hogy egyes klinikák indokolatlan, sürgős konzíliumok kezdeményezésével nehezítik az idegklinikai ügyeletesek munkáját.

A Gyermekgyógyászati klinikai Etikai Tanácsának jelentése rámutat, hogy az intézethez már rögzült, hivatásukat és munkahelyüket már változtatni nem akaró középkorú ég idősebb törzsgárda tagok bizonyos esetekben hátrányban vannak fiat labb munkatársaikkal, akik szülési szabadság, GYES, stb. címén vagy éppen tövé" tanulásuk miatt gyakran távol maradnak a munkahelyről. A munkatársak távolmaia~ dasa többletmunkát hárít a helytálöi kényszerülő idősebb munkatársakra.

">TE,P ,áJíH^x Jánk M. 1977 9#. pl