Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1976-1977, Szeged

1977. március 22., III. rendes ülés

- 2 -tartja, igen színvonalas lapokban közölt cikkek állandóan idézik eredményeit. Kutatási feladatait modern módszerekkel valósítja meg, melyek között ultracentrifugáláe, gél-filtráció, elektronmikroszkópé technikai: szerepelnek« Szovjet munkatársaival végzett munkássá— gának köszönhető az infoimofer karakterizálása. Informofer az

eukaryota sejtek sejtmagjában előforduló pre-mHBS-t tartalmazó specifikus fehérjékből álló 30 S particulumokat értjük. Az inforaofer a mRNS cytoplasináig történő traneportjábun, az emlős sejt genaktivitásának regulációjában fontos szerepet játszik. Eredményei alapján vélt ismertté, hogy az informofer nem tekinthető egységesnek és két typuaat különítették el.

Dr. Molnár János kiváló szervezőkészségét igazolja, hogy több, nemcsak saját Intézetében dolgozó kollegával épitett ki eredményes kollaborációt* Sikeres kooperáció fűzi az MTa Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetéhez, amit közösen megirt közlemények igazolnak. Együttműködik az Országos F.J.C# Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Biológiai Osztályával. Több mint egy évtizede éli szakmai kapcsolatban a SZUOTa Molekuláris Biológiai Intézetével. Szovjet munkatársai közül hr. Samarina-t és Georgiev akadémikust kutatómunkájuk elismeréseként Lenin díjjal tüntették ki. hr. Molnár János ETT által támogatott témája a szocialista országok

t

tudományos akadémiái közötti egyezmény keretében elfogadásra került.

Jövő terveiben elsősorban eddig végzett munkája során kialakult problémák folytatása szerepel. Kitűzött feladatai az informofe? regulációban és processingben betöltött szerepének tisztázását célozzék. Célkitűzéseit molekuláris biológiai módszerekkel kívánja megvalósítani. Elgondolása szerint az általa molekuláris biológiai

szinten tanulmányozott genetika és a betegágyhoz kapcsolódó humángenetika összekapcsolása könnyen megvalósítható*

i