Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1973-1974, Szeged

1973. december 19., I. rendkívüli ülés

- a -Külka tanár: Az adjunktusi kinevezés jogköre a Rektor Űré. A tanszékvezetők nyilván jól meggondolják, amikor saját intézetük káderfejlesztési tervét figyelembevéve, az oktató munkában, gyógy itó munkában és a tudományos munkában, valamint a társadalmi munkában is elkötelezett tanársegédjeiket előterjesztik.

Természetes azonban, hogy figyelembe kellene verni azt is, hogy vannak olyan központi feladatai az egyetemnek, amelyeket bizonyos központi intézmények hajtanak vegre. Úgy gondolja, hogy ezek a központi intézmények, ha úgy tetszik szolgáltatások - /mint pl. a Röntgen, mint az anaesthesiologia más elbírálás alá kell, hogy kerüljön, mint egy-egy intézményamely csak a saját feladatait kell hogy ellássa. Ebből a szempontból aggályosnak tartja, hogy a Röntgen Klinika esetében mereven értelmezni azt a minisztérium által megadott 33%-ot nem volna helyes.

Szenes tanár elmondja, hogy ebben az évben harmadszor terjesztette elő Kráter Loránd tanársegédet adjunktusi előléptetésre és most sem került a kinevezendok listájára. Kern szándékozik Kráter Lorándot jellemezni, ezt már többször megtette, de hivat«; kozna arra, hogy a legutóbbi, egy évvel ezelőtti kari tanácsülés behatóan foglalkozott Kráter Lórúnd adjunktusi kinevezése ügyé— vei, a Kari Tanács Kráter Lorándot személyileg alkalmasnak talá. ta adjunktusi kinevezésre, elismerte kiváló munkáját és csupán 33%-os arányra Való hivatkozással nem vette be a kinevezendok közé. Kráter Lorándot méltánytalanság érné $kkor, ha kiváló mup; káját nem ismernék el. Meglepődve hallotta^ amikor tájékoztatta a Végrehajtó Bizottság titkára, a tegnapi^nap során, hogy Kráter Loránddal szemben személyi kifogasok állanak fenn, nevezetesen arról volna szó, hogy Kráter Loránd a beosztottjaival szemben nem megfelelő magatartást tanusit. Ez volna az akadályát annak, hogy Ő most adjunktusi kinevezésre kerüljön. Ezzel szembe csak azt a cáfolatót hozza fel, hogy Kráter Loránd osztályára igen szivesen mennek a beosztottak, orvosok és rtg.asszisztenset egyaránt. Kráter Lofánd magatartásában lehetnek kifogásolható momentumok, de éz semmiesetre sem jelenthet olyan akadályt, hog^ Kráter Lorándnak egyébként is szakmailag és tudományos munkában: Jkiemelkedő személyét ennyire háttérbe szoritsák.

Cserháti tanár nem mint a Végrehajtó Bizottság titkári minősége ‘ben van itt pillanatnyilag, de kénytelen ebben a minőségében is nyilatkozni, mivel adresszálták neki is a kérdést.

A Dékán ismertette, hogy 21 volt azoknak 3 száma, akiknek élőt© jesztését az egyes tanszékvezetők megtettek s kb. 7 az a szám, akik egyáltalán szóba jöhetnek adjunktusi kinevezésre®

Először is Kulka professzor által felvetett kérdéshez szeretne kapcsolódni a hiányszakmákat illetően, nem gondolja, hogy a hiány-szakmáknak a nem hiány szakmákká történő fejlesztése az azon múlik, hogy kinek milyen rangja van a szakmán belül, haneBJ ez státuszok kérdésé.