Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1969-1970, Szeged
1969. október 1., I. rendes ülés
ff Bakay Márta orv_osi disszertációjának bírálata. Többe mint egy évtizede fedezték fel as interferont, ezt a protein' jellegű anyagot, amelyet a sejtek órákon belül termelnek virus-fer— tőzés hatására, s jellemző hatása az9 hogy a fogékony sejtek vírusfertőzéssel szemben az interferon hatására ellenállok lesznek* Az interferon 'bár protein jellegű anyag, nem azonos az ellenanyaggal; keletkezése, fajlagossága, valamint hatásmódja az interferont az ellenanyagról élesen megkülönbözteti© Az interferon rövidesen felfedezése után rendkívüli érdeklődést keltett;/ ez mind gyakorlati, mind pedig elméleti szempontból egyaránt érthető* A vezetésem alatt álló intézet viruskutatói is intenziven részt vesznek interferon tanulmányokbans s egyik csoport tagjaként a disszertáció benyújtója, Bakay Márta tudományos munkatárs is közreműködik 1 e kutatásokban© Á kutatódsöpört9 amely Dr^Béládi Ilona c0docens irányítása mellett dolgozik, azt a‘megállapítást tette, hogy emberi adenovirusokkal csirkéséjt-kulturakban interferon termelése indukálhatóo Ez a felfedezés jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki, mert a vírusoknak e foltos csoportjáról mindaddig ismeretlen volt interferont indukáló képessége» A felfedezés természetesen további problémákat vetett fel az adenovirus interferon^képzését és annak mechanizmusát illető kérdésekben© Egyik“'ilyen kérdés volt az? - s 7 ez jelentette Bakay Márta célkitűzését - vajon csak az emberi adeno-fvirusok tulajdonsága - e az említett jelenség, avagy az egyéb fajok, igy elsősorban a szárnyasok megbetegedésének okoz - adenovirusok is .jfe rendelkeznek hasonló sajátsággal» A szá.rnyas adenovirusok egyik legismertebb képviselőjét, a GÁL vírust /gallus adeno loke virus/ ezért választotta Bakay Márta kutatásainak tárgyául» A kérdés tanulmányozása igen munkaigényes technikái feladatokat involvál, s a szövetkulturák százainak elkészítését, fertőzését, s megfigyelését teszi szükségessé©. A módszert a jelölt kitünően uraltá és a leggondosabb kísérleti feltételek mellett végezte tanulmányait, amelynek eredményeit tömöritett formában a következőkben foglalhatjuk össze; A GAL-virus a;csirkéséjtekben olyan protein szintézisét váltja ki, amely fizikai, kémiai és biológiai sajátságai alapján interfor ónnak t ok inthető© Megállapította indukciójának feltételeit, valamint tájékozódást ka- j pott arra vonatkozóan iss hogy a különböző fizikai /ultraibolya fény, hő/ és kémiai /enzymek/ behatások miként befolyásolják a virus részecskék interferont indukáló képességéi A fibroblastokban az interferon mellett még kismértékű virusszapörodást is megfigyelt» A jelölt azt a következtetést vonja le, hogy bár a humán adenovirusok a számukra;fogékony sejtekben interferont nem termelnek, a GAL- virus amellett, hogy szárnyasokra pathogen,csirkeembryo sejtekben interferont indukálni képes© A humán adenovirusokhoz hasonlóan a virion penton antigénje felelős az interferon idukcióéri 1253/196% 4° PlcU SZOTE, Dékáni Hive/Kné*
