Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1968-1969, Szeged

1969. május 21., V. rendes ülés

- 3 -III» Elnöki bejelentések

1./ Julesz tanár - Dékán férésére - ismerteti korábban benyújtott .

előterjesztését; ,

r *

Az ügy amelyet előterjeszteni bátorkodom, tudomásom szerint első fokon Dékán Ur hatáskörébe tartozik. Minthogy azonban összegyetemi kihatása is van, kérném hogy levelemet Rektor Úrhoz is továbbitahi szíveskedjék. r ;

Annakidején hasonló ügyben már tettem előterjesztést és a Kari Tanács, is foglalkozott vele. Jelen levelem-meglévő konkrétum alapján még mindig csak elméletileg óhajt felvetni egy olyan ügyet, amely úgylátszik az utóbbi időben egyetemünkön ismét lábrakapott. Tehát nemcsak rólam illetve a vezetésem alatt ' álló intézetről, hanem más egyetemi intézetekről is van szó.

• t

Tudomásomra jutott, ho^y egyik asszisztensnőm az,Egyetem terű-1

létén egy másik intézménynél óhajt elhelyezkedni, mert ott nagyobb fizetést és könnyebb munkalehetőséget találna. Hangsúlyozom, hogy a munkátörvénykönyv, de;meg saját szocialista felfogásom is megengedhetőnek tartja, hogy egy egyetemi dolgozó anyagi és egyéb körülményein javithasson. A probléma azonban ezen túl etikai vonatkozású is. Nem fordulhat elő megítélésem szerint? hogy az Egyetem e&yik dolgozó ja-, áthelyezéssel kerüljömegy másik egyetemi intézménybe anélkül, hogy az ügyet , először az illetékes professzorral meg ne beszélték volna és a: ügyben véleményét az Egyetem Személyzeti Osztálya ill. a Gazdasági Igazgatóság ki ne kérte volna. Ha a futballcsapatok védekezhetnek a "játekos-csábitás" ellen, megítélésem szerint > ez a joga meg kell'hogy legyen az egyetemi tanszékeknek is»

Az igazság ott van, hogy nem is volna szabad, hogy ez a kérdés felmerüljön. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem jogi, hanem merőben etikai kérdésről van szó. Ez sokkal inkább etikai kérdés, mint az, hogy egyes orvosok fogadnak-e el borravalót rendszeresen a betegektől vagy sem.

Ha tőlem bármilyen'oknál fogva valaki el akar távozni, sohasem fogok akadályt gördíteni, hogy jobb anyagi körülmények között elhelyezkedjék - de nem az Egyetemen. Az önvédelemnek ezt a formáját következetesen véghez kell vinni, ha az Egyetemet és az egészségügyet szívügynek tekintjük.

Adott esetben e véleményemet a szóbanforgó professzorral közöltem. Hasonló álláspontra helyezkedett már a múltban is Petri professzor.

A gogi formák lehetővé teszik, hogy valaki e magasszintü etika ’ alól kivonja magát, de ez sem véleményemen, sem az etika követelményein nem fog változtatni. Annakidején Obál professzor hasonló módon vitt el klinikánkról egy asszisztensnőt. A professzor mossa kezeit, sohasem ő intézi az Ilyesmit, ott vannak erre a célra különféle szintű saját emberei. Azt is meg lehe- * tett tenni, hogy az illető kilép*a klinika kötelékéből, s amikor már 2 hétig nincs munkahelye^ akkor a hivatalos szervek azt-hiszik, hogy az ügyet megkerülték. Az ügyet nem kerülték meg, csupán az etika Íratlan szabályait.