Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1964-1965, Szeged

1965. június 15., VII. rendes ülés

tesznek a patkányok életkorára vonatkozó fekélyesedési hajiaura, uelyet táblázattal és ábrával szépen dokuuentálnak. Ezen megálla­pít ásík igen jelentős. Megállapítják továbbá, hogy a parasympat­hicus idegrendszernek az ilyen uódon létrehozott ulcus keletke­zésében is jelentős szerepe lehet, uert azt jól tudták annak bé­­nitásával, illetve izgatásával befolyásolni. A központi idegrend­szer szerepére irányuló vizs platóik is fontosak és elért eredmé­nyeik jelentősek. Munkájukat dicséri még az elkészitett minden fontos kérdésre választ adó táblázatok és fénykép dokumentációk is A pályamunkát készitok szorgalmát és kitartását dicséri, hogy ilyen folyamatos kezelést igénylő, igen sok munkával járó kísér­let sorozatot számos szériában precízen elvégeztek. Külön érdemük hogy mindezt mint TDK tagok, de demonstratori tevékenységet is meghaladó intenzitással végezték. Fentiek alapján, de különös tekintettel a sok munkát igénylő kí­sérletekre, valamint az igen jelentős eredményekre, továbbá arra, hogy társszerzőkről van szó, akik csak a téma rokonsága miatt készítettek egy pályamunkát, valamint arra, hogy szerzők TDK tag­ként működtek az Intézetben javasolom kiemelt díjazásukat három egység jutalmazással. Igazságügyi obfostanból: 1./ A HÍBTELM HALÁLESETEK ELŐFORDULÁSA A SZEGEDI 0 KVQSTUDOMÁN Yí EGYETEM IGAZSÁGÜGYI OBTOgkiNÍ ÍUTEZETENEK 1949-1964« EV £ BONCOLÁSI ANYAGÁBAN« irtás Pap János V. év es oh. A pályamunka 37 gépelt oldal terjedelmű, amihez•4 grafikon és 15 táblázat készült, 18 irodalmi adatra hivatkozik. Rövid irodalmi bevezetés után a szerző megállapítja, hogy, 1949- 1964. közt a szegedi igazságügyi Orvostani intézetben 1147 hir­telen haláleset került boncolásiba, ami az összes boncolási ese­tek 29*06 %-áno.k »felel meg. A hirtelen elhaltak 59*8 %-a férfi, 40;2 %-a nő volt. Ezek közül 49,62 %-ban a vérkeringési rendszer, 23*8 %-ban a légzőrendszer, 11.48 %-ban koponyaüri, 7*16 %-ban afc emésztőrendszer megbetegedése, 7.94 %-ban pedig egyéb elváltozás okozta a hirtelen halált. A hirtelen halál maximuma mindkét nem­nél 60-65 óv táján mutatkozott. Legtöbb hirtelen haláleset január és március hónapban fordult elő, ami a biológiai tél második fe­lének és a biológiai tavasz közepének felel meg. A pályamunka stilusa világos, szabatos, könnyen érthető és átte­kinthető. Hiányossága, hogy a hirtelen halál terjedelmes irodal­mából aránylag kis területet dolgozott fel és hogy a hirtelen halálesetek véralkoholvizsgálati eredményeit csak a boncjegyző­könyvekbe bevezetett adatok alapján ernliti meg és elmulasztotta

Next

/
Thumbnails
Contents