Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1964-1965, Szeged
1965. június 15., VII. rendes ülés
- 3 -Szerző a SZOTE Kórbonctani intézetének boneanyagából származó ÍJO álhártyás enterocolitis esetet analizálja. Ezek száma állandóan emelkedik, klinikaiing csupán az esetek kis részében nyernek mcgállapitást. Főként 50-70 év között fordulnak elő. Eredetüket nézve három csoportot állit fel: a./ staphylococcus aureus vagy más bacteriumok által okozott primaer /6/, b./postoperativ /33/ és c./ különféle betegségekkel /ileus, chronicus keringési elégtelenség, mesenterica thrombosis, uraemia stb./ kapcsolatos /91/ álhártyás enterocolitis. Tárgyalja a bántalom moiphologiáját, a discussioban pedig kitér azokra a factorokra, melyek a betegség élőidesésében szerepet játszhatnak. Véleménye szerint a súlyosabb esetekben több pathogen agens hatása fonódik össze, melyek közül legfontosabb szerepe a shocknak, illetve más szöveti hypoxiát okozó tényezőknek van. A világos stílusban megirt, irodalmi adatokkal kellően alátámasztott pályamunka az érdeklődés előterében álló betegséggel foglalkozik. Fő érdeme a Kórbonctani intézet ez irányú anyagának gondos rendszerezése'és az irodalmi adatok alapján, az actiologiai tényezők elemzése. Javasolom másfél egységgel való jutalmazását. 2./ A VESEEDVá.LTQZÁSOK KÍALAKULÁSA PATKÁNY KÍSÉRLETES PYELOUEPHRÍTÍSE kapcsánI írta: Rejtő Kálmán V.áves oh. Terjedelme 2? negyedives gépelt oldal, 10 irodalmi idézettel és 10 szövegközi makro- és mikr of elvétellel. Szerző a pyelonephritis gyakoribbá válásáról szóló közlemények alapján, valamint intézeti tapasztalatainkból kiindulva kísérletesen igyekszik a kórkép kialakulásának morphologiáját tisztázni. A pyelonephritist az ureter 48 óráig tartó ideiglenes lekötésével és coli bacillusok i.v. befecskendezésével hozta létre. Megállapítja, hogy az első kóros jelenség a vesepapillák egyenes gyűjtőereiben megjelenő leukocyta-gyülem* Később, a kórokozók beadása után 8-12 órával, heveny pyelitis, majd tályogok alakulnak ki. Utóbbiak a kéregben és velőben egyaránt, egymástól függetlenül jönnek létre. A 6.-7. napon a folyamat gyógyulni kezd, a polymorphmagvu neutrophil leukocyták helyét egymagvu sejtok és fibrocyták foglalják el. 20-40 nap után typusos pyelonephritises zsugorvese alakul ki. A discussioban kifejti azon nézetét, hogy heveny haematogen pyelonephritis esetén az elváltó zások a kéregben és velőben, ugyanazon időben és egymástól függetlenül is megjelenhetnek. A pályamunka szép kiállítású, demonstrabilis mikrof elvét elekkel felszerelt, irodaimilag megfelelően alátámasztott. A munkaigényes
