Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. március 27., VII. rendes ülés
- 13 -szakmai emberi fejlődést komplexen. Sem az illető származása, sem az 1956-os magatartása önmagában nem egy abszolút érv, legfeljebb csak egy érv a sok közül. A régi "dicsőségekből” sem lehet örökké élni, mint ahogyan a régi botlások sem sújthatják örök időre az illetőt. ' 2*/ Ezek az elvek igy elvben szépek, ott kezdődik a nehézség, amikor egy-egy személyi kérdés eldöntésénél meg kell állapítani, hogy az illető nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Vannak olyan intézetek, ahol a szakmai-politikai összetétel jobb, a másikban kevésbé. Egyes tanszékeken.az utánpótlás kérdése megfelelően van megoldva, mig a másik tanszéken az érdeklődés hiánya miatt kompromisszumos megoldást kell alkalmazni és az adott emberekkel kell nyilvánvalóan gazdálkodni. Azért ilyen esetekben mégis azt kell kérni, hogy ahol nem látják kielégítőnek az összetételt, ebbe nem helyes belenyugodni, hanem szorgalmazni kell azt, hogy ez az állapot megváltozzék és ennek érdekében minden intézetben az intézetvezetők is fokozottabban kell, hogy foglalkozzanak ezzel a feladattal. Ma az egyetemen sokkal könnyebb kádermunkát végezni, mint évekkel ezelőtt, hiszen rendkívül sokban került közelebb egymáshoz a társadalmi és politikai szervek és a tanári Kar szemlélete a kádermunkát illetően. A Párt részéről a különböző túlzásokat felszámolták, az intézetvezetőknek szinte mindegyike sokkal reálisabban Ítéli meg a követelményeket, egyre természetesebb az, hogy a politikai és emberi nevelést illetően is vállal feladatokat a tanári kar. Ennek a kétoldalú együttműködésnek köszönhető, hogy egyes nehézségektől eltekintve megszűnt az a helyzet, hogy idegenkednének ettől a munkától annál is inkább, mert reálisan és kollektive el lehet végezni ezt a munkát. A £árt részéről az elmúlt hetek, hónapok során több alkalommal volt vita ezeknek az elveknek kialakításáról és ebből kristályosodott ki, amit most itt vázlatosan elmondott. A maguk részéről azon lesz, hogy ezeknek a szellemében történjék a kádermunka. * Karády tanár hozzászólásához az lenne a javaslata, hogy mivel a Minisztérium kilátásba helyezte azt, hogy bizonyos létszámemelést is biztosit az egyetemek számára, indokolt lenne, hogy az egyetem erre felkészülne és felmérné, hogy hova és milyen arányban kellene ezeket a plusz állásokat juttatni. Tehát ne ad hoc igények, hanem tárgyilagos felmérés alapján történjék annak megállapítása, hogy melyek azok a tanszékek, amelyeknél a plusz állások juttatása elsősorban indokolt. ívánovics tanár véleménye szerint nem lehet egyik vagy másik intézet létszámhelyzetéről beszélni, tulajdonkópen itt valamennyi intézet létszámkérdéséről van szó, hisz minden tanszéket egyaránt érinti az a körülmény, hogy a hallgatói létszám megnövekedett, a külföldi tanulmányutak, területi munka stb., tehát az összes tanszék létszámhiánnyal küzd. Dékán bejelenti, hogy a Klinikai Bizdbfcság már foglalkozott a létszámoké rdés felmérésével, ezt valamennyi klinikától bekérte, hogy ennek alapján a Minisztérium felé jelzést tehessünk a fennálló hiányokról.
