Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. október 28., I. rendes ülés

-7 -nagymértékben elősegítették. Itt ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy az ilyen iránya szakmai és nevelői segítséget hallgatóink igénylik és mint látható, igen pozitívan értékelik. Az Orvosi Vegytani intézet oktató munkájáról is megelégedéssel szól­ták mindkét évfolyam hallgatói. Az évfolyam vezetőség elismerően nyilatkozott Krámli Professzor Ur segitő készségéről, aki a tanul­mányi munkán kivül, egyéb hallgatói problémák megoldásában is több­­izben hathatós segítséget nyújtott. Évközben több alkalommal elbe­szélgetett az évfolyam vezetőségével és a csoportvezetőkkel, az év­folyamot érintő különböző problémákról. Az Orvos Biológiai Intézet oktató munkájáról is megelégedéssel nyi­latkozott a hallgatóság, azonban a vizsgák lebonyolítását illetően kifogásolták annak több részletben való megtartását. Meggondolandó­nak tartjuk, hogy nem lennének-e az érdemjegyek reálisabbak, ha a hallgatók a kötelező anyagból nem három vizsgáztató előtt - anyag­részenként külön-külön - számolnának be, hanem esetleg a hallgató­ságot megosztva, egy vizsgáztató előtt szigorlatoznának. A jelenle­gi vizsgáztatási módszer szerint Csik Professzor Ur az evolúció és a biológia történethez tartozó aránypészből, Szemere tanársegéd a sejttan és környezettani részből, Antalfi tanársegéd pedig a baráz­dálódás és a rendszertani kérdéscsoportokból vizsgáztat. Az anyag­részekből igy külön-külön számolnak be a hallgatók és az érdemje­gyet ezek összevetéséből állapitja meg Csik Professzor Ur. Mivel a tárgy jellege a vizsgáztatás ilyen mértékű megoszlását nem feltétlenül kívánja meg, ezért megfontolandónak tartanánk, ha a vizsgákat a Professzor Ur, vagy elfoglaltsága esetén helyettese tar­taná. így az osztályozás reálisabb lehetne és a hallgatóság egy ré­szében sem merülne fel bizonyos fenntartás a kapott érdemjeggyel kapcsolatban. A Filozófiai .Tanszék felé a hallgatóság kívánsága az lenne, hogy egy egységes jegyzetet adjon ki, mert enélkül az anyag meglehetősen szétfolyik és vizsgára igy nem tudnak megfelelő alapossággal felké­szülni. Az Élettani intézet oktató munkájával kapcsolatban az volt a Ü. év­folyam véleménye, hogy az évközi demonstrációk beállítása elősegí­tette a folyamatos felkészülést, azonban az igéit évközi konzultá­ciók elmaradtak, ezért az évvégi vizsgafelkészülés során az anyag­gal kapcsolatban elég sok problémájuk maradt, melyet önmaguk nem tudtak tisztázni. Azt az észrevételt, melyet az elmúlt félévi Kari ülésen már tolmá­csoltam, továbbra is fenntartották, miszerint az anyag egy részét - főleg az endokrinológiát és az idegélettani részt - az előadáso­kon olyan tempóban és magas színvonalon kapták, hogy ezeket nem tudták megfelelően követni és ezért nem is tudták kellően haszno­sítani ezeknek az előadásoknak anyagát. ítt megjegyezni kívánom, hogy az í. évfolyammal sz.emben, amely a, várakozásnak megfelelően szerepelt az évvégi vizsgákon, a volt íí. évfolyam gyengébb tel je sitményt nyújtott mint az várható lett vol­na. Egyébként a Ü. éves vizsgatárgyak közül a leggyengébb átlag­­eredményt élettanból érték el hallgatóink, a vizsgaidőszak utáni átlag élettanból 2,91 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents