Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. szeptember 9., I. rendkívüli ülés

l' ' ■ ■ '- 14 -dő doceas feladata lesz az egészségügyi szervezés előadásainak megtartása. Az augusztus 15-i határidőn belül két pályázat érke­zett. Ezeknek elbírálására ós javaslattételére a kiküldött Bizott­ság elnöke: Kanyó Béla dr., tagjai: Fazekas t*Gyűla dr. és Láng lare 'dr. egyetemi tanárok a következő bírálatot és javaslatot ter­jesztik elő: 1./ VIL11QN GYULA dr. az egyik pályázó, aki önéletrajzát és meg je­lent'HEozI^iinyelnek jegyzékét küldte be; 1897-ben született, orvo­si oklevelét 1927-ben szerezte. A Korányi klinikán dolgozott és belgyógyász szakorvosi képesítést szerzett, majd-az Egyetemi Szo­ciálpolitikai intézet orvosi laboratóriuméit vezette több éven át. Tisztiorv ősi képesítést 1931-ben nyert. Hat évig Salgótarjánban, mint tisztiorvos megszervezte az egészségvédelmi szolgálatot, 1939- ben Nyitra és Pozsony megye- 1941-ben Bács-Bodrog megye vezető higi­énikusa, tiszti főorvosa lett. 1943-han közegészségügyi főfelügyelő­vé nevezték ki. A felszabadulás után, 1945. márciusában a népjóléti minisztóriumban az egészségügyi igazgatási főosztály vezetésével bizták meg. 1947-ben a Magyar Kommunista Pált, majd a MDP tagja lett. 1947-ben UNO ösztöndíjjal 4 hónapot Svájcban és Svédországban töltött az egészségügyi viszonyok és a munka egészségügy tanulmányozásával. 19t7* márciusában Miniszterhelyettessé nevezték ki. 1956. decem­berében a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízta az Egészség­­ügyi Minisztérium vezetésével, mely feladatát 1957* márciusáig lát­ta el. Kitüntetései: Kossuth dij, a Magyar Népköztársasági Érdem­rend V. fokozata, Munka érdem read• A "Bfeeg* szségügy"-ben megjelent tiz közleménye a közegészségügy és járvanyügy szervezetével foglalkozik. Nem tesz ealitést a Nép­egészségügyben 1944-ben megjelent közleményéről: Bács-Bodrog megye egészségügyi viszonyairól. Az egészségügyi közigazgatásról össze­foglaló tanulmányt irt az "Üzemorvos kézikönyvé"-ben. - A "higiéné helyzetéről" 1957-ben 'tartott kongresszusi beszámolója a "Közegész­ségügy- járványügy idő szerű-kérdései" cimü gyűjteményes szakszerve­zeti kiadványban jelent meg. - Az egészségügyi közigazgatásról, az orvosképzésről, a magyar, gyógyszerészet szerepéről a közegészség­ügyben, az "Állam és Igazgatás", a "Yöröskereszt" és a "Magyar Orvosi Szemle", valamint a "Gyógyszerészet" hasábjain további öt közleménye jelent meg. - Tanulmányait a szakirodalomban való tájékozottság ael­­lett a gyakorlati tapasztalat révén szerzett biztos kritikai érzék jellemzik. Nem tesz említést a Bakács-Jeney: "A higiéné" tanköny­vében nyomtatás alatt álló nagyobb tanulmányáról, melyben a magyar egészségügy történetét foglalja össze, amelyet Kanyó ós Kun profesz­­szórók lektoráltak. 2./ ZARÁND MIHÁLY okleveles gyógyszerész a másik pályázó, 1907-ben született. 1935-ben megszerezte az államtudományi doktorátust. 1929-1935» között Budapesten gyógyszertárban dolgozott, 1935-től 194-O-ig a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szervnél működött, ami­kor vidékre helyezték, állásáról lemondott. 1940-től 1951-ig a Föld­művelésügyi Minisztérium tisztviselője volt, ott az átszervezés kap­csán nyugdíjazták. 1951-től 1953-ig Sztálinvárosban működött, mint gyógyszertárvezető, 1954. óta Budapesten működik gyógy szert ár-ve­zetői állásban.

Next

/
Thumbnails
Contents