Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. október 6., I. rendes ülés
- 21 Kukán tanár mint az Elosztó Bizottság elnöke tájékoztatásképen előadja, hogy a Bizottság bizonyos mértékben kész tények elé volt ál,litva. A minisztériumban tartott értekezleten felhivták a figyelmet az igazságügyi Orvostani intézet helyzetére és bizonyos területeken az utánpótlás rendkívüli hiányosságaira is. A Bizottság első ülésén azoknak az anyagával foglalkozott, akiket az egyetemen kivántak hagyni s kiderült, hogy ezek közül jelentős számban nem kivántak elméleti intézetekben elhelyezkedni, hanem kitartottak a mellett, hogy csak akkor maradnak az egyetemen, ha klinikára kerülhetnek. _ ' . f* * Julesz tanár mint az Elosztó Bizottság egyik tagja, annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a fiatal végző orvosok elosztását nem az egyetemnek kellene végeznie; az egyetem csak az itt maradó orvosokkal foglalkozna. Az előkészítésnek is jobbnak kell lennie, mint azt most tapasztalta. Ezzel a problémával kapcsolatban sokminden revízióra szorul. ’ C Kukán tanár megjegyzi, hogy ez a kérdés a minisztériumi értekezleten is felmerült /t.i., hogy ne az egyetem foglalkozzék az elosztással/, azonban ezt a minisztériuma nem fogadta el. -Dékán felhivja a Kar figyelmét arra a korábbi kari határozatra, amely úgy szólt, hogy a fiatal orvosok elsősorban elméleti intézetekhez legyenek beosztva és néhány éves elméleti intézeti működés után kerüljenek át klinikára. Ennek ellenére az történik, hogy a fiatalok zöme a klinikák felé tendál és meg is kapja helyét a klinikákon. Az elméleti intézetekben vannak emberek, akik várják a lehetőséget, hogy átmehessenek a klinikákra, ezzel szemben az történik, hogy a helyeket betöltik ezekkel a fiatalokkal s igy elvágják a lehetőségét annak, hogy elméleti intézetekben előképzett emberek kerülhessenek klinikai munkakörbe. A Kar elvi álláspontja eszerint nem ér semmit. Ebben a kérdésben a jövőben rendkivül nagy szerepe lehet a KÍS7- nek. Kivánatos volna, hogy úgy neveljék a KISZ tagokat, hogy azok megszeressék az elméleti intézetekben folyó munkát, egyben már kezdetben úgy irányítani törekvéseiket, hogy elsősorban azok mehetnek majd klinikai pályára, akik megelőzően néhány évig elméleti intézetekben dolgoztak. Véleménye szerint igy érvényt szerezhetnénk korábbi kari határozatunknak és a következő elosztásoknál nem adódnak az ideihez hasonló problémák. Mónus dr* megjegyzi, hogy a klinikára irányított fiatal orvosok va- Iamennyien közoonti gyakornoki állásra lettek helyezve, tehát ezek egyébként sem jöhettek volna szóba elméleti intézeti emberek áthelyezésére. T t Petri tanár helyesnek tartaná, ha a Kar olyan határozatot hozna, hogy központi gyakornoknak klinikára nem lehet kinevezni senkit, s ezt abszolút érvénnyel kell elfogadni. Karády tanár szerint ehhez nem elegendő a KlS? segítsége, hanem a professzorok maguk is kell, hogy ilyen irányban nevelő munkát végezzenek a hallgatóság körében. Javasolja továbbá, hogy azokhoz az elméleti intézetekhez juttassnak központi gyakornoki állásokat, amelyek ilyenekkel nem rendelkeznek.
