Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. június 21., V. rendes ülés

- 22

?

ÍV* Tudományos munkásság.

1960-ig megjelent 41 közleményéből 19 experimentális tárgyú,

22 pedig klinikai összefoglaló közlemény. 28 dolgozata idegen nyelven is közlésre került.

Dolgozatai túlnyomó többségben társszerzővel készültek, azonban a bizottság hangoztatja, hogy az orvostudomány mai állása általában oly bonyolult methodikák alkalmazását teszi szükségessé, hogy magas szintű kutatómunka jelenleg alig valósitható meg másképen, mint munkatársakkal. A különlenyomatok áttanulmányozásából kitűnik, hogy azok felében a kutatómunkát Varró dr. vezette.

Klinika munkássága első éveiben a Kórbonctani intézet munkacsoportjával közösen a neuroendokrin problémákkal foglalkoztak 7 dolgozatban. E munkáikban elsőnek bizonyították a hypophysismellékvesekéreg rendszer suprahypophysaer stimulációjának lehetőségét. E kutatócsoport leirta a hypemeurokrinia kísérletes előidézését pikrotoxin segítségével és leirtak egy, az adrenalin hatására a serumban megjelenő,, cortisónnal nem azonos eosinopeniát okozó faktort.

E kezdeti kísérletek után Varró dr. munkássága egyre céltudatosáé— ban terelődött a gastroenterologia irányába. E munkák eredményeké-— pen Varró dr. a gastroenterdogia nemcsak hazánkban, hanem külföldön is egyre jobban megismert és elismert képviselőjévéJvált; Ezirányu munkásságát röviden a következőkben foglaljuk össze.

■» " * - • '

Több közleményben foglalkozott a gyomomedv, vér és vizelet pepsinogen tartalmának jelentőségével fekélybetegségek kapcsán. Kutatásaiban megállapította, hogy a plasma pepsinogen szintjét a mellékvesekereg-müködés befolyásolni képes..ACTH terhelés után a vérben átmeneti pepsinogen szint emelkedés mutatható ki. A megnövekedett pepsinogen termelést kutya-kisérletben a gyomor elfolyó vénás vérében is igazolni tudták. Megállapították, hogy az atofán fekély keletkezése során kimutatható jellegzetes pepsinogen-szint változások, a mellékvesekéreg-funkció változásával vannak összefüggésben.

A gyomor-szekréció neurohumorális regulációját vizsgálva megáld lapították, hogy az inzulin-szekréció során időbeli eltolódás van a pepsin és a savtermelés megindulása között. Megállapították, hogy a különbségéit valamilyen Immorális faktor felelős.

E faktor jelenlétét kutyákon bebizonyították. Kísérleteikből kitűnt, hogy szedálás csökkenti, altatás pedig teljesen gátolja az inzulin hypoglykaemia so ián létrejövő gyomomedv elválasztást.

Az evipan altatásban létrejövő gátlás , csak a gyomomedv elválasztást érinti, a hypoglykaemia változatlanul létrejön. Az idegi gátlás bizonyltja, hogy altatott állapotban is sikerül histaminnal gyomomedv elválasztást előidézni.

További kisérleteikben megáilapitották, hogy a nutritiv allergiás hasmenés rendesen savanyu vegyhatásu és azt a gyomorból a vékonybélbe zuduló és nem kellőképen semlegesített gyomomedv idézi elő. Anacidok belnedve bélszondázással nyert anyag vizsgálata szerint tipusos allergiás reakció folyamán is neutrális marad, ismertették a nutritiv allergiás gastrointestinalis tünetek jellegzetességét. ‘' _

A kísérletes fekély-vizsgálatok során eljárást dolgoztak ki az experimentális fekély élő, éber állatban folyamatosan történő meg--