Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 22., IV. rendkívüli ülés
Tudományos munkáinak Méltatása: Pályázatához összesem 79 közleményt<és 4 nonographiát mellékelt. Első tudományos munkája 1931-ben jelent meg a Biochemische Zettschriftben. A 79 közleményből 35 jelent meg magyarul és valamely idegen nyelven /német, angol, francia, portugál/; 12 csak külföldi szakfolyóiratban, nig- 34 csak magyarul jelent meg. 4 nonographiája közül egy magyarnyelvű "A belsőbetegségek antibioticus kezelésének irányelvei*" a Gyakorlóorvos Könyvtára kiadásában; egv másik monographiája Karger kiadásában 1938-ban az Antibiotica et Chenotherapia Fortschritte jlT. kötete részeként "Dáe Wirkung der Antibiotica auf die. Zellen" cinnel jelent meg; egy további monographiája "Antibiotica und neurohunorale Regulation" Gustav Fischer, Jena, kiadásában sajtó alatt van; végül»közlés előtt áll a MTA kiadásában "Az allergiás betegségek klinikai diagnosztikája" c. monographiája, mint az "Allergie und.allergische Krankheiten" c. könyv egyik fejezete. Dr. Mosonyi 79 tudományos közleményéből 43 társszerzővel, illetve ( társszerzőkkel közösen szerkesztett munka. Első 11 dolgozata n Korányi Klinikáról jelent meg. 1938-1942-ig 16 dolgozatot közölt Baglyosai járói, ahol mint bányaorvos működött. Tudományos munkásságának nagyobb része a Felszabadulás utáni időre esik. Dr. Mosonyi közleményei közül 3$ pathophysiologiai, 16 pedig klini- j kai kísérletes tárgyú, I9 dolgozata összefoglaló, vagy therapiás jellegű klinikai közlemény, illetve referátum, 2 casuisticus közlés, nig a többi néhány dolgozat statisztikai, illetve népszerű orvosi ismertetéseket tartalmaz* Tudományos munkásságának főtárgyát az antibiotikumok hatásmechanisausa és az általuk okozott mellékhatások képezik* Összesem 33 dolgoz«; ta jelent meg ebből a tárgykörből* Elsőnek mutatta ki kisérietesen, hogy a penicillin a vízben oldható vitaminok felhasználásával inter- - ferál és ennek következtében relativ vitaminhiányt hoz létre /Brit* med.J* 1947/* E megállapitására 1948-1951 között sokan hivatkoztak* j Elsőnek mutatta ki, hogy a penicillinokozta sensibilisatio a penicillin valódi antigen természete folytán jön létre /Orvosok Lapja 19f( Ezt a megállapitást a világirodalom ugyancsak elfogadta és métányoltH; Annak idején jelentőséggel birt az a megállapítása, hogy a penicilliiű kiürítésének gátlását hippursav synthesist okozó diaetával, illetve I pyramidommal lehet elérni* Az antibiotikumok mellékhatásai sorában kísérletesen és élőben is kimutatta, hogy a streptomycin hyperlipae-jmiát hoz létre* innék a jelenségnek a magyarázatára kutyakisériete- I két végzett és megállnpitotta, hogy a mellékvese artériájába adott streptomycin hatására a szokásos kéreghormon-arányban eltolódás jön I létre. A streptomycin hyperlipaeniát okozó hatásának felismerése az j irodalmi hivatkozásokban többször is elismertetett. Az antibiotiku- S mokra vonatkozó klinikai kísérletek során leirta és elektrophores!seás vizsgálatok alapján elemezte a streptomycin hatására keletkező gyógyfű szerláz keletkezési mechanizmusát. Anyagcserebetegségekkel és allergiás kérdésekkel 13 dolgozata foglalkozik. A világirodalom egyik legritkábban ismertetett kórképét, a familiaris alcaptonuria előfordulását 1938“k*n irta le és e közié-;ménye nagy visszhangot keltett*. Az ‘alcaptomuria kezelésére vonatkozó ö javaslatait az 1955-ös Archives of internal Medicine összefoglaló referátuma is kiemelte*
