Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. április 22., IV. rendkívüli ülés
- 6 -Dr. BENKŐ SÁNDOR egy »docens az orvostudományok kandidátusa* i • Életrajzi adatai: 1912-ben született Orosházán. Szülei kezdetben napszámos emberek, 1926 óta kiskereskedők voltak. Orvosi diplomáját 1936-^an szerezte meg. 1940-ben belgyógyász szakorvosi, 1942- ben röntgenszakorvosi képesitést szerzett. 1950-ban 1 évig kórbonctani intézetben, 1957 óta pedig változatlanul a szegedi í.sz* Belgyógyászati klinikán működik. 1947-ben az "Érrendszer és vérképző rendszer betegségei” c. tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1954-ben kandidátusi cimet nyert. 1948 óta tagja az Európai Haema-, tologiai Társaságnak, 1958 óta pedig a Magyar Élettani Társaságnak. 1958-tól 1940-ig gyakran teljesitett katonai szolgálatot. 1945-től 1946-ig élénk társadalmi és ideológiai tevékenységet fejtett ki. l§45-től 1949-ig MEP tqg, amikoris a Pártból kizárják. Fellebbezés folytán 1951-ben visszaveszik, 1956-ig MDP tag. Politikai magatartásáról az Egyetem személyzeti főelőadója s rektora a következőképpen nyilatkozik: *1945-ben belépett az MKP-ba, maj< a felülvizsgálat alkalmával kizárták. Fellebbezése alapján 1950-ben visszavették az MDP-be, amelynek feloszlásáig tagja volt. Az ellenforradalomig maximálisan igyekezett a napi politikai irányvonalnak megfelelő állásfoglalást tanúsítani és tevékenykedni a társadalmi munkában. Az ellenforradalmi események alatt hasonló alkalmazkodást tanúsított. Ezzel a magatartásával a kiélezett politikai helyzetben igen sokat ártott és emiatt az októberi események lezajlása után fegyelmi eljárást folytattak le vele kapcsolatban, melynek alapján i: beli megrovásban részesült. Az azóta eltelt időben hasonlóképpen viszonyulni igyekszik. Ellenforradalom alatti magatartását bizalmas b< szélgetés során úgy jellemezte, hogy mindazt nem csinálta "okosan”, elhamarkodottan cselekedett.” Dr. Petri Gábor rektor s.k. Dr. Mónus Zoltán szem.főelőadó s.k* -Tudományos munkássága: Megjelent illetve megjelenés alatt álló munkáinak száma: 5^* Ebből magyarul 46, magyarul és idegen nyelven 22, csak idegen nyelven 12 jelent meg. Egyedül készült 22, 1 vagy több társszerzővel 57 dolgozata. Methodikai 5, kutató exper. illetve klinikai 52, összefoglaló és továbbképző jellegű 15* Munkásságának első szakaszában, melyet 1947-ig, magántanári képesítésének elnyeréséig számítanék 12 közlést találunk. Ebből az időszal ból kiemelkedők G és P vitaminokkal foglalkozó munkái /6,7,8,9/• melyek jórészt Rusznyák professzor irányításával jöttek létre. Foglalkozik a kísérletes scorbutban elpusztult patkányok kórbonctani elváltozásaival /6/. Több kisebb jelentőségű kérdést experimentálisán közelit meg - ami jó iskolát jelentett - igy előállított nyulakon ólommérgezéses porp] rinuriát és azt nikotinsav amid mellett cortis ónnal kedvezően befolyj solta /2/, ezt egy kóresetben gyakorlatilag is felhasználta /5/* Különböző vérmérgek /phenylhidrazin, benzol, ólom/ hatását figyelte a hemoglobinra és a Cytochrom C anyagcserére /4/, a Cytochrom C adago< lás a phenylhidrazin kárositó hatását csökkenti /5/• ___
