Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. október 6., I. rendes ülés
Gel lért dékán mindenekelőtt hálásan köszöni a Rektor Ur hozzá intézett meleg szavait s megmondja őszintén, hogy erre nem számit ott. így kéri a Kar tagjainak elnézését, ha meghatódottságában és meglepetésében nem tudja kellőképpen szavakba önteni azt, amit e pillanatban érez. 65 év nagy idő az ember életében, ugyancsak nagy idő 25 év tanszékvezetői minőségben. Erre visszapillantani s történetét ecsetelni már az idő rövidsége miatt sem lehet, de gébként is magáiéi nem szÍvesen beszél. Csak annyit talán, hogy egy erdélyi kis faluból indult el az élet útjára, amely zökkenőmentes csak addig volt, amig az érettségivel a kezében beiratkozott a kolozsvári egyetemre. Nagy ambícióval és szorgalommal indult neki az orvosi pályának, azonban 1914- ben,,az első világháborúban orvosi tanulmánya derékbatörött. Sok hányatottság, a család anyagi összeomlása, édesapjának és temtvérbátyjának elvesztése után került csak abba a helyzetbe, hogy folytathassa tanulmányait. Az az intézet, amelynek immár 38 éve tagja, illetve egyetérnünk nyújtott lehetőséget arra, hogy dolgozhasson és saját magát, valamint nyugdíj és minden nélkül maradt özvegy édesanyját is eltarthassa. De toem volt könnyű a teljesen üres, felszerelés nélküli intézetben a munka megindulása sem; az oktató és kutatómunka feltételeit egy súlyosan beteg professzor mellett sajátmaguknak kellett megteremteniük. A nehézségek mellett azonban természetesen adódtak örömök is. A legnagyobb hálával gondol most az intézetre, egyetemünkre és annak akkori tanártestületére, amely mindig támogatta, szerény munkáját megbecsülte és végül is katedrára érdemesnek találta. Ezután sem volt könnyű az intézeti élet, hiszen ott felejtették egy nem intézetnek való épületben, amelyen az idők folyamán ugyan sokat alakítottak, de további fejlődésre lehetőség már úgyszólván alig van. A másik nagy zökkenő a második világháború volt. ítt hálával kell gondolnia arra, hogy uj rendszerünk is támogatta s úgy Pártunk, mint kormányzatunk részéről és különösen a helyi illetékes szervektől mindig megbecsülést és segítőkészséget tapasztalt és ezért ezalkalommal is hálás köszönetét mond. ? < Szeretettel kell megemlékeznie jelenlegi tanártársairól? akik most ebben a nem könnyű pozíciójában szintén támogatják és meg olyat nem kérhetett a Kar tagjaitól, hogy ne jöttek volna a segítségére. Minden egyes kari tag iránt a legnagyobb szeretet él a lelkében. ígéri, ha van még hátra valamennyi idő az életében és jelenlegi pozíciójában, minden erejével arra fog törekedni, hogy a lehető legjobb tudása szerint szolgálja az egyetem és a szocialista újjáépítés érdekeit. ( A Kar tagjai melegen ünnepük Géllé rt dékánt. Dr. Dómján Gyula az egyetemi Pártbizottság és a maga nevében a legmelegebb jókívánságait fejezi ki és kívánja, hogy a jövőben is ugyan-^ ilyen szeretettel vigye előbbre egyetemünk haladását és a hallgatóság nevelését, mint azt eddig is tette. Dr. Tass Gyula a KÍSZ szervezet nevében a legmelegebb jókívánságait fejezi ki Géllé rt professzornak, akit mindig a hallgató ság nagy barátjának, jó nevelőjének és kiváló oktatójának ismertek. Ha néha elő is fordultak nézeteltérések a Professzor Ur és a KÍS7- szervezet között, kéri, úgy tekintse azokat, mint az apák és fiuk közötti nézeteltéréseket és a jövőben is nevelje olyan szeretettel és odaadással ifjúságunkat, mint eddig tette.
