Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. november 11., II. rendes ülés

Dr, Bárány /Hermám/ János kandidátus, jelenleg a Veszprém megyei kórház röntgesen főor­vosa, Életrajzi adatai: 1893-ó®B- született Pöstyénben.Jelenleg 63 éves. Apja: állami utmester, anyja: varrónő volt,Középiskolai tanulmá­nyait Nagyszombatban végezte, ahol 1914-ben jelesen érettsé­gizett* Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta üó eredménnyelf és orvosi diplomáját ott nyerte 1919-ben*Kato­na nem volt. Családi hevét 1942-ben magyarosította, 47 éves korá- 1 ban nősült, gyermeke nincs. Politikai magatartása úgy 1943-mint 1936- után igazoltnak minősült* PÖntgen szaktanulmányait 1916-ban, a budapesti egyetem rontgenintézeté­­ben Kelen Béla professzor mellett kezdte me^, ahol 3 évig műkö­dött, mint gyakornok, majd tanársegéd. Ezután 18 évig volt a röntgenlaboratórium vezetője a bhdapesti urulogiai Klinikán Illyés Géza professzor mellett. Ezen idő alatt állami ösztöndij­­jal egy-egy félévet Becsben és Berlinben, majd egy évet Párisban töltött radiológiai tanuTiiiáj^okkal, majd mellékesen egy féléven át a budapesti Műegyetem fizikai intézetében Pogány professzor mellett folytatott röntgem-stuktor-analytikai tanulmányokat. Ezek után 1937-ben magántanári képesítést nyert a budapesti egye* temen lfAz urulogiai diagnostika különös tekintettel a röntgen vizsgálatokra"ctárgykörből. 1939-től 3 éven át a pécsi egyetem női klinikája-mellett szervezett röntgen-és radium intézet ve­zető főorvosa volt Is ezen munkakörben 194o—ben a pécsi egyetem is magántanárrá habilitálta őt ftA nőgyógyászt! röntgendiagnosti­­ka és sugaras therapia"c. tárgykörből. Pécsről 1944-ben Szabad­kára került kórház igazgató röntgen-főorvosnak, ahol 2 és fél évig működött a városi kórházban, valamint az állami Munkasbaz­­tositó Pénztárban. Szabadkáról saját kívánságára 1947-ben szabá­lyosan repatriált és 1948-ban a veszprémi városi kórházhoz nyert ^röntgen-főorvosi kinevezést, ahol ilyen minőségben azóta is, immár lo éven át megszakítás nélkül dolgozik és 1933-óan nyer­te el az orvostudományok kandidátusa fokozatot. 1929-ben kapott röntgen—radium szakorvosi képesítést és több mint 3o éves szak­mai pályafutása alatt 26 diagnostikai és 8 therapiás laborató­riumot rendezett be,^mellékesen éveken át volt munkás biztosítá­si biróság Egyesületének és az Urulogiai társaságra k, valamint ezek szaklapjainak alapításában. Jelenleg elnöke a veszprém-me­­gyei Orvostechnikai Bizottságnak. 71 előadást tartott részben hazai szakegyesületekben, kongresz­­szusokon es tanfolyamokon, részben külföldi radiológiai kong­resszusokon, németül. Megjelent dolgozatainak száma: 32, amelyeknek többsége magyar nyelvű, 13 pedig németnyelvű és külföldi szaklapokban jelent meg. Csak 8 dolgozata jelent meg társszerzővel: a többi önálló munka, saját neve alatt. Tárgyszerint az ötvenkét dolgozatból a túl­nyomó többség, számszerint 43 fíöntgen-r&diologiai vonatkozású és csupán 7 az egyéb tárgyú, nevezetesen 3 sexualethikai kérdésekkel foglalkozó, 2 urulogiai kazuisztikai és 2 a szabadkai egészsé­gügyi viszonyokat tárgyaló* • Az urulogiai röntgenologia tárgyköréből megjelent methodikai és diag­­nostikai dolgozatainak száma 13 és ebből a tárgykörből 16 elő— . adást tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents