Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1957. szeptember 26., I. rendes ülés

hogy van'egy rendelet, amely előírja, hogy a helső munkálatokat télen, a külső munkálatokat nyáron kell elvégezni. Hogy ettől megszabaduljunk, az említett rendeletet kellene módésitani úgy, hogy ez alól kivételt képeznek az oktató-kútatómunkát végző intézetek. Ezzel a módosítással sok százezer forint megtakaritást érhetne el az állam.

Batizfalvy tanár a vizsgákkal.kapcsolatban a klinikus professzorok nehéz helyzetére utal,mivel ha a hanyag, orvosi pályára érdemtelen hallgatókat az első két évben nem rostálják ki a klinikusoknál, közvetlenül az avatás előtt jóformán kész helyzet előtt állanak és ha nem is produkálnak az utolsó vizsgán elfogadható feleletet, kénytelenek átengedni a jelöltet. Ezértaaz I.-II. évet oktató tanárokból kérik, hogy a legszigorúbb mértékkel birálják el, kiket tartanak arra alkalmasnak, hogy továbbmenjenek. Régen az ismétlő, szigorlatokon a dékán, vagy a minisztérium képviselője jelen volt, vájjon ez nem kötelező ma is? Véleménye szerint javitó szigorlatoknál ez indokolt volna.

Rávnay tanáir válaszában kifejti, hogy ez a múltban való gyakorlat, ill. rendelet volt. Ma ezek!a rendelkezések nem állanak fenn, azonban ilyen esetekben kérhet a professzor a dékáni apparátustól elnök kiküldését. Erre gyakran van is példa, Waltner prof. pl. számos esetben lordul elnökért a dékáni apparátushoz.

Gellért tanár helyesnek tartaná ha rendszeresítenék és kötelezővé tennék elnök jelenlétét a javitó szigorlatokon,

Békán alátámasztva Rávnay tanár válaszát megjegyzi, hogy elnök kiküldésévé lőirva nincs, a gyakorlat az, hogy szükség esetén kérnek az illetékes professzorok. Ilyen irányú rendelet kiadására kérhetjük a Minisztériumot, addig is azonban az eddigi gyakorlatnak megfelelően bárki kérheti elnök kiküldését.

Batizfalvy tanár a káderutánpótlással kapcsolatban rámutat a klinikusok nehéz helyzetére. A klinikus professzor teljesen tehetetlen akkor, amikor a vidéki főorvosi kinevezéseknél a helyi érdekek érvényesülnek és hiába adja be a pályázatát a kitünően képzett, önálló főorvosi munkakör ellátására alkalmas klinikai orvos, amikor ezek a pályázatok legtöbb esetben csak formálisak, mert a helyi szervek már megelőzően helyi embernek' Ígérték, vagy be is töltötték az állást. Erre*számos példát tudna felhozni nemcsak a saját, hanem más szakmák területéről is. Ezt a kérdést valahogyan rendezni kellene úgy, hogy a kiirt pályázatokra beérkező kérelmeket egy felsőbb pártatlan fórumnak döntésére kellene bizni és nem a helyi érdek érvényesülne a kinevezéseknél. Ez a kérdés az egyetem sucrescentiájával nagyon szorosan összefügg. Az emberek megrekednek a klinikákon, nem tudnak elmenni és jogos elkeseredést vált ki es a helyzet bennük. Erre a kérdésre ismételten rá kell mutatni és ezt mán felvetette Simonovits miniszterhelyettes egyik ittártózkodása alkalmával, aki maga is elismerte a hibát. Véleménye szerint az utánpótlásijai másként nem lehet helyet biztosítani.

Rávnay tanár alátámasztja Batizfalvy tanár által elmondottakat^és be-^ jelenti, hogy tudomása szerint a Minisztérium akutan foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy bizonyos állásokra vonatkozó pályázatok elbírálását kivegye a Tanácsok'kezéből.

Petri tanár bár egyetért Batizfalvy és Rávnay tanárok által felvetett nehézségekkel, mégis aggályosnak tartja a kórházi orvosk szempontjából a sablonos elintézést. Azoknak a kórházi orvosoknak, akik többre képesek, mint amire állásuk lehetőséget nyújt, szintén lehetővé kell tenni az előrehaladást.