Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1957-1958, Szeged
1958. június 24., Összevont kari ülés
- 6 -_ A tényekkel szembe' kell nézni. Sok klinikán, eü.intézményben az a he! zét, hogy az orvosok magánjövedelme nagyobb„részben biztosított bete^ tői származik. Ez főleg ipari vidékeken van igy, ezért említette hozzászólása elején azt, hogy tájanként más a helyzet. Véleménye szerinnern volna helyes, ha Szegeden az egyetem kiadná a- kezdeményezést kezéből ;és a közkórház és egészségügyi osztály szempontjati vennék 11 _ letékes helyen elsősorban figyelembe. Az is szempont, ill. nagy külöi _ ség, hogy kórházi viszonylatban egy osztályon 20-25 dolgozó van, mig| egy klinikán 100, vagy ennél is több. Foglalkozni kell ezzel a kérdés sei főleg azért, hogy az orvosi rendtartás olyan legyen, amit valóbai lehet is használni. Fazekas tanár bár nem klinikus, de szakmájából kifolyólag .érintheti s ezért megemlíti azt a lehetőséget, hogy egy fizető betegnél hirtelen beavatkozásra van szükség s ugyanakkor van egy nem fizető beteg, akii a beavatkozás nem olyan sürgős s esetleg úgy Ítéli meg a dolgot, hog^ a fizető beteget előnyben részesítették. Ilyen esetre is gondolni ke] a rendelet alkotóinak. Szilárd dr. ismerve a korábbi hasonló tárgykörben megjelent rendelete - két, úgy véli, ez a rendelkezés igyekezett mérsékletes lenni. Előadóc hat olyan eset, amelyből jogi vita is származhat, hogy az a rendeleti túllépése, vagy sem. Azonban, ha a rendelet szellemében és a Kovács rektorhelyettes által előbbiekben ismertetett párthatározat szellemét«: folyik a munlra, kevés -vita lesz. Egy-egy intézeten belül az orvosok,! ill. a dolgozók nagy többsége meg tudja Ítélni az esetek hovatartozaríc dóságát. í • Arra -is fel kell hívni a klinikák igazgatóinak figyelmét, hogy ez a probléma bizonyos vonatkozásban a közé;pkáderek ügye is, visszaélésre! a^középkáderek részéről is van lehetőség s tőlük is a rendelet széliéit mének megfelelő magatartást kell megkívánni. Messzemenően egyetért Petri professzornak azzal a javaslatával, hogy az egyetem ragadja mejc a kezdeményezést ezen a téren. Vé3_eniénye szerint az 'egyetemen azzal - lehet a kezdeményezést biztosítani, ha következetesen, reálisan ebbenjr. a szellemben a gyakorlatot is megvalósítjuk. Rektor az alábbiakban foglalja Össze a főbb megállapításokat: klini- I kákon csak a munkaidő után kerülhet sor fizető beteg vizsgálatára, hole zá kell azonban tenni, hogy vannak sürgős esetek és olyan betegek, a» vidékről' jönnek be és az igénybevett közlekedési eszköz időhöz köti őket, természetesen ezek ritkán fordulnak elő. Az az általános elv, hogy a klinikák igyekezzenek belső feladataiknak eleget tenni, szer-; vesen összefügg azzal, hogy olyan szellemet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a betegek ne érezzenek különbséget biztosított é fizető beteg között. A saját véleménye is az, bpgy a középkáderekre is nagyon vonatkozik a rendelet. Egészen biztosan lesznek olyan feljelentések, amelyek hovatartozandóságát nem fogjuk tudni. A legnehezebb helyzet a manuális szakmáknál adódik s az esetleges félreértései *1 megelőzésére helyes lenne, ha a manuális szajonák képviselői összeülné p nek a kezdeményező lépés kidolgozása érdekében, munkájukba belevonva! az etikai bizottságot is. Tehát a sebéstek, szülész^ szemész, fogász, j, : fül-orr-gégész közreműködését kéri a Bizottság munkájában. Az egyes klinikák pedig munkaértekezleten tárgyalják meg a. rendeletéi ú nemcsak az orvosok, hanem az egyéb dolgozók bevonásával is. Marton dr. véleménye szerint helyes, ha a manuális szakmák külön fog- flalkoznak a rendelettel, azonban ettől függetlenül össze kell gyűjterp a klinikai munkaértekezleteken elhangzott.véleményeket, ezeket előbb : egy klinikai-, később egy tanszékvezetői értekezleten értékelni és máp a rendtartás végleges kidolgozása előtt eljuttatni a Minisztériumba. !
