Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1957-1958, Szeged
1958. június 24., Összevont kari ülés
előadásokban is jelentkeznek, mint pl* ellenséges nézetek-békés összehangolásának hangoztatása vagy régi reakciós nézetek propagálása stb. Megállapítja a határozat, hogy a jobb- és baloldali elhajlás ellen egyidejűleg kell a harcot folytatni, figyelembe véve, hogy különösen értelmiségi területen/ igy egyetemeinken is a revizionizmus áll előtérben. Hangsúlyozottan aláhúzza a párhatározat, hogy az egyetemek vezetői és professzorai megkülönböztetett figyelemmel igyekezzenek az egyetemek szocialista fejlődésének előfeltételét képező káderproblémák megoldására. Segítsék ezt elő azzal, hogy rendszeresen foglalkoz- ' zanak a munkás- és paraszt származású fiatal tansegédszemélyzeti tagok szakmai és politikai fejlődésével. A megfelelő káderpolitika érvényesítése érdedében az oktatók előreléptetése, tanulmányi utakra való küldése a páftszervezettel való egyetértésben történjék. Foglalkozik a párthatározat a diákotthonok kérdésével is. Megállapítja, hogy a diákotthonokat fokozatosan kollégiumokká kell átszervezni. A jelenleg feimálló túlzsúfoltság csökkentésére diákotthonban és kollégiumban lehetőség szerint azok nyerjenek felvételt, akik jó tanulmányi eredményeik és példás magatartásuk mellett anyagi helyzetüknél fogva is feltétlenül rászorulnak, Az egyetemi hallgatók felvételénél az 1958/59-es tanévben a tanulmányi szinvonal és a megfelelő szociális'összetétel biztosítása mellett, fokozottabb politikai követelményeket is kell támasztani. Biztosítani kell azt, hogy az újonnan felvett hallgatóknak legalább 5Ö-60 %-a munkás-paraszt származású legyen. Szén belül arra kell törekedni, hogy a régi nagyüzemi munkások gyermekei nagyobb számban nyerjenek felvételt az egyetemekre. A munkás- és paraszt származású hallgatók után, azonos feltételek mellett az értelmiségi származánuakat kell előnyben részesíteni. Viszont a kirekesztés politikáját kell folytatni a deklasszált és jelenleg is tőkés szülők gyermekeivel szemben. A felvételre jelentkezőktől pedig meg kell követelni az állampolgári lojalitást és a Népköztársaság iránti feltétlen hűséget. Fokozatosan át kell térni prra, hogy az érettségizett fiatalok legalább egy évig ipari nagyüzemekben vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában végezzenek termelőmunkát s csak azután nyerjenek felvételt az egyetemekre. Már a folyó évben is az egyetemi felvételeknél előnyben kell részesi- teni azokat a hallgatókat, akik egy évet termelőmunkával töltöttek el. Elő kell segíteni, hogy különböző üzemek és intézmények külön tanulmányi ösztöndijakat alapíthassanak. Kimondja a határozat azt, hogy a pedagógiai és jogi pálya sajátos feladataira való tekintettel arra kell törekedni, hogy ezekre a karokra csak politikailag öntudatos, materialista világnézetű fiatalok nyerjenek felvételt. Részletesen foglalkozik a párthatározat az egyetemek politikai fejlődésének kulcskérdésével, az oktatói káderhelyzet megjavításával. Hiszen mint a határozat mondja "egyetemeink a szocialista nevelés biztos bázisává csak akkor válnak, ha a professzorok és oktatók zöme szilárdan a marxizmus-leninizmus talaján áll." Az egyetemeken is érvényes a párt értelmiségi politikájának elve, miszerint "támaszkodni^ kell a kommunista és népi demokrácia mellett szilárdan álló oktatóimra és egyidejűleg - harcolva az ellenséges elemek elszigeteléséért és leleplezéséért - törekedni kell a még ingadozó de becsületes dolgozó zömnek a megnyerésére." Hangsúlyozni kell a párthatározat azon megállapítását I is, hogy "az egyetemeken nagyobbak az ideológiai követelmények, mint ; az értelmiségi munka más területén. Csak az a kutató tudja maradék , nélkül ellátni a szocialista szakember képzésében reá háruló feladato* kát, aki magáévá tette a marxizmus-leninizmus világnézetét". Ez azt ; is jelenti, hogy a követelmények nem csak szakmai szempontból nagyob-
