Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged

1956. április 16., V. rendes ülés

8 Még a különben jeles vagy jó készültséget felmutató hallgatók sem ismerik a leghasználatosabb gyógyszerek adagjait és ren­delési módját* A szigorlók között volt olyan, aki a codein na­pi dosisát 3x20 ctgr-ban jelölte meg, egy másik nem tudott digitalis receptet felimi és a digitálisnak egyetlen kész pre--i parátumát sem ismerte, egy harmadik nem tudta, hogy sósav mi­lyen halmazállapotban áll rendelkezésre a patikában, a negye­dik a sevenál rffugató adagját napi 3x20 ctgr-ban adta meg. U- gyancsak nem ismerik a hallgatók a röntgenbesugárzási dosiso­­kat sem. E súlyos hiányok oka - véleményem szerint - nem annyira a gyógy-­­szertan oktatásának módjában van, mint inkább abban, hogy a hallgatóknak nincs alkalmuk gyakorlatilag elsajátítani a gyógy­szerrendelés módját. Érdeklődésemre kiderült, hogy a szigorlók a kórházi osztályokon - ahol 3-havi gyakorlatukat végezték - jól elsajátították a vizsgálati metodikát és a manuális the­­rápiás eljárásokat /injekciózás, punkciók stb./ de ugyanakkor egyetlen receptet sem irtak fel, sőt még aziránt sem érdek­lődtek, hogy az osztályon rendelkezésre álló tablettázott gyógy- ■ szerek milyen dosisokat tartalmaznak. Éppen ezért ajánlatosnak tartanám, ha az egyetem átiratot in­tézne mindazon intézményekhez, melyekben a szigorlók gyakor­ló hónapjukat töltik és felkérné a kórházak igazgatóit, ill. főorvosait; legyenek a hallgatók segítségére abban, hogy a gyógyszeres therápiában is gyakorolják magukat, ügy gondolom, alkalmas volna megadni annak a 25-3Ö legfontosabb gyógyszernek a listáját/morphin, digitalis, atropin, selmái stb./ melynek adagolására a mindennapi gyakorlatban szükség van. Ugyancsak ajánlatosnak tartanám, ha erről az elhatározásukról - amennyi­ben megszületik - a társegyetemeket is értesítenék, mert érte­sülésem szerint azok hasonló nehézségekkel küzdenek.*1 Nagy Szilveszter tsg. az általános műveltség emelésére igen hatékonynak tartaná a marxista esztétika anyagának biztosítá­sát. í ' !>'*• i.l' ' >< « • J w *:. -Rávnay tanár véleménye szerint túl aprólékosan veszünk minden panaszt és olyan szinben tüntetjük fel azokat, mintha a gya­korlatot folytató orvostanhallgatót semmi mulasztás nem terhel­né. A kórházi osztályon miért nem nézi me^ az ott lévő extrac­­tust, ennyi fáradságot külön felszólitás nélkül is vehetne ma­gának. Egyébként itt merülhet fel az érdeklődés hiánya. Dékán bejelenti, hogy a megyei főorvosokkal való kapcsolat egy­re hasznosabbnak mutatkozik. A közelmúltban itt jártak a három környező megye főorvosai és ezeken a megbeszélésekéi is kiala­kult az az elv, hogy általában igyekeznek azt elérni, hogy az újonnan végzettek kórházi osztályokra kerüljenek és onnan men­jenek ki a körzetbe. Nem hiszi, hogy 1956-ban minden körzeti orvosi állás betölthető lenne, mert a falusi orvosi állásokkal kapcsolatban pl. Bács-^iskunmegyében az a helyzet, hogy 8 betol—­­tetlen hely közül csupán egy helyen van biztosítva az orvosi la- - kás, egy helyen valószinü, a többi hatnál erre nincs semmi ki­látás. A júniusi tanácsülésen meg fognak jelenni a környéki megyék fő­orvosai is és ott felmerülhet a tehetséges emberek felkutatásá­ra, ill. kiemelésére vonatkozó indítvány is.

Next

/
Thumbnails
Contents