Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. június 19., VI. rendes ülés
— S Kiss Julia és Jákó János vizsgálták nyulak, kutyák, patkányok, galambok, békák vérének bugysav tartalmát, a irodalmi ja da tok alapjan a tárgyalásba bevonták az emberre vonatkozó adatokat is. A megirt pályamunka szorgalmas és ügyes kísérleti, munka eredménye,' Végeredményben az Orawan-féle hypothesise nein arc iti megj ellenben rámutatott arra,hogy a vér hugysav koncentráció^ többé-kevésbbé állandó volta a vese munkájának az eredménye, s igy érthető, hogy az azonos tipusu kiválasztó szervvel rendelkező állatok és az ember vérének hugysav tartalma között lényeges különbség nincs» Értékes megfigyelésük még a vé_r hugysav tartalmának az ontogenezissel való kapcsolata. Az utóbbi kérdés azonban ebben az évben nem kerülhetett részletes kidolgozásra.^Tárgya-^ lási módjuk talán nagyon is egyszerű, de ennek dLdcára alkalmasnak tartom a munkát arra, hogy egy egységnyi pályadi jjal jutalmazzuk. Amint már mondottajuJLs, a szabadon v4lasztfoató tételre 11A növény és állat megegyezései és különbségei” c.pályamunka érkezett bej ezt irta Völgyesi András i.é.orvos tanhallgató. Bár a pályamunka a címben megadott kérdéssel kapcsolatban sok részletkérdést ismertetett, ami meglehetősen széleskörű irodalmi tájékozottságra vall. azonban mivel a munka sem a cimben megadott kérdést nem meri ti ki teljes egészében, saját vizsgálatról szó sincs benne, igy mint olyan irodalmi adatoknak az ismeretese, amelyek legnagyobb része tankönyveink, egyetemi jegyzeteinkben is megtalálható, pályadinra nem tartom érdemesnek, ellenben szorgalma és kétségtelen érdeklődése, s több ó-ke vésbé Írói készsége alapján dicséretre méltónak érdemesirem« Szeged ,1956. junius hó dr.Csik Lajos sk, egyet.tanár. SEBÉSZEIBŐL: ”A PEHÉRQÖI GIÓGYITÓ MBER 'RJDOMÁm /DÓCZI ISTVÁN GYÓGYÍTÓ TEVÉEOTY-ws3srro7---------------------:—--------------—■ rrr=------------------------------------•—?— Irtai Grynaeus Tamás IVaé*orvos tanhallgató. A pályamunka elkészi tő jeligén érdekes és igen tanulságos témát válasz^ tott. Tanulmányozta a fehértói gyógyító ember, a mindkét szemére vak Dóczi István munkásságát. Ennek a környékünkön nagyhírű gyógyító eEmbernek működése i^en sok tanulságot Ígért. A pályamunka elkészítője vállalta a fáradságos és nehéz munkát, nevezetesen hogy 195^ áprilisán tói 1955 júliusáig kijárjon Dóczi István működési helyére és ott a helyszínen tanulmányozza jaüködését* A hasonló népi gyógyítókhoz nehéz hozzáférni, de a pályamunkát elkészítőnek sikerült azonban a gyógyító ember bizalmát megnyerői. A Sándorfalva-Balástya között lévő tanyán sok időt töltött künn a pályázó, gondosan feljegyezte az észleléseket és közli ennek anyagát. Ismerteti Dóczi István élettörténetét* Leírja a környék többi gyógyítói, rontói, betegségokozói viszonyait* Személyes tanulmányai alapján megállapította, Dóczi István gyógyító ember ható^jnrafy körzetét. Jelen volt Dóczi gyógyító tevékenységénél, fifyelta ac eseteket és amennyire módjában állott a rossz fényviszonyok s a gyógyító ember bizalmatlansága miatt, felvételeket is készített* Ismerteti Dóczi gyógyszereit és az ő bonctani, élettani, kórtani elképzeléseit. Kitér az egyik fejezetben az állatgyógyitásokra is* A 86 oldalas — sűrűn gépelt - tanulmány befejezésekéit foglalkozik a gyógyító egyéniség, a gyógyító ember keletkezésével.
