Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. május 9., I. rendkívüli ülés
11 az I.Belklinika vonatkozásában, hanem más intézetekben is «Hogy ez nem sikerült, az elsősorban Eetényi professzornak köszönhető* Azonban a kisérlet is elitélendő és az csak szerencse, hogy a kísérletet a teljes végrehajtás nem tudta követni. Azzal mindanynyian tisztában vannak, hogy az egyetem két kiváló tudományos értékéről van szó, azonban úgy véli, hogy ez ilyen értelemben nem lehet enyhitő körülmény, sőt méginkább olyan magatartást kívánunk tőlük, ami felelősségteljes, hiszen magatartásuk nem marad hatás nélkül a hallgatóság körében sem. Mindezeket összevetve úgy gondoljuk, hogy kötelessége és meggyőződése azt diktálja, hogy ebből a szemszögből kérje kezelni az itt ismertetett anyagot és kérje a Tanács mindenegyes tagjának segítségét az abban vázolt helytelen magatartások letöréséhez. Végül még egy megjegyzése van, éspedig azzal kapcsolatban, hogy nem lépünk fel azokkal az idősebb asszisztensekkel szemben, akik nem végeznek tudományos munkát. Véleménye szerint ez két különböző probléma és ennek megoldására a káder-fejlesztési terv van hivatva. Viszont nem lehetett szó nélkül, elmenni az emlitett 2 aszszisztens olyan magatartása mellett, amely árt az egyetemnek és annak a szükebbkörü kollektívának, amelynek tagjai. petényi tanár megjegyzi: nem állitotta, bogyóéi kell tussolni az esetét, csupán a határozatot tartja túlzottnak ilyen formában. Elgondolása ezzel kapcsolatban az lett volna, hogy a dékán hivja be a két embert és fejezze ki rosszalását a dolgok felett. Ha évek óta van tudomásuk az - illetéke seknek nevezettek helytelen magatartásáról, miért éppen ez az eset váltotta ki a bírálatot. A szakcsoport színvonalának emelése kívánatos lenne. Jobb vezetőt Czoniczer professzornál nem tud elképzelni, de vele egyetértésben kivan ja a nivó emelését, amely a szóbanTorgó két asszisztensnek is régóta hangoztatott vágya. Indulati reakcióról van szó a két asszisztens esetében, amelynek ezt a súlyos büntetését nem tudja indokoltnak elfogadni. Petri tanár szerint a cél az lenne, hogy a bírálatban a javitó szendék érvényesüljön. Ez a szigorú dorgálás, vájjon kellő belátást fog-e kelteni, vagy azt az érzést fogja kiváltani, hogy a dorgálás nem volt elég méltányos. Ha a belátás ilyen módon nincs biztosítva, a maga részéről is talán Hetény! professzor ajánlatát támogatná, vagyis, hogy az ügy dékáni dorgálással legyen lezárva. Dékán kifejti, hogy az ügy nem maradt magunk között, nemcsak az asszisztencia foglalkozott az esettel széleskörben, hanem napokon belül kikerült a város köreibe is. Ezért is tartotta szükségesnek a tanácsülés tájékoztatását, mivel ha nem értesülnek a tanácstagok arról, hogy nem tetszését fejezte ki az egyetem,joggal gondolta tnák, hogy minden különösebb megjegyzés nélkül napirendre tértek az ügy felett. Végeredményben tehát tájékoztatta Dékán a Tanács tagjait arról, hogy a két asszisztens magatartása Mett a Pártbizottsággal egyetértésben rosszalását fejezi ki. Tudomásul szolgál
