Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged

1956. május 9., I. rendkívüli ülés

3 -erre a célra beiktatni, á másik ilyen tárgy a psychologia volna, amelyre valóban szükség van, ezt az álláspontot a miniszter is elfogadta. Elsősorban orvosi szempontból, továbbá pedagógiai és ipari' területen. ITémetországban pl. mindenütt vannak képzett psychologusok főleg az ipar területén, ahol a balesetek számának csökkentése ezzel hozható összefüggésbe. Mint már számtalan alkalommal, úgy ezen a tárgyaláson is felmerült az, hogy a középiskolák nem adják meg a diákoknak azt, ami szolid alap lenne az egyetemi képzés számára. Az Eü.Miniszter összekötte­tésbe lép az Oktatásügyi Miniszterrel, hogy rendezzenek közös an­­kétot középiskolai tanárok és egyetemi tanárok részvételével. Az u.n. magántanári előadásokat valamilyen formában vissza kell állítani, erre a formát az egyetemnek kell megtalálni. A fedéseket abszolút mértékben kiküszöbölni^ nem volna helyes; Rendkívül nagyhatású, ha ugyanazt a témát két különböző szakma keretében hallja a hallgató. Végül szó került az államvizsga szükségességéről. A miniszter sze­rint erre szükség van. Hogy kell-e, vagy nem és hogy milyen tár­gyakból álljon, az egyetemek véleményének meghallgatása- utáoi fog dönteni. Az előttünk álló feladatokat a minisztériumi leirat megszabja. E- lőször az egyes tanszékek saját tárgyuk tananyagát kaki felül­vizsgálják, majd négy bizottság koordinálja a tananyagot s végül az egész képzés anyagát a tanácsülés vitassa meg. Ozoniczer tanár megköszöni a referátumot. Saját véleménye is az, hogy túlterhelés van, az anyag óriási méretekben növekszik. A túlterhelés nem egyforma mindenkire vonatkozólag. A hallgatók tul­­nyomórésze igen jo képességű, azonban az érdeklődés hiányában lát­ja a^legnagyobb hibát. A hallgatóság egyrésze nem érdeklődik e­­léggé s természetesen ezeknek sokkal nagyobb terhet jelent az a­­nyag elsajátítása, mint azoknak, akik érdeklődnek a szakma iránt. Véleménye szerint már a felvételkor a hallgatók szelekciójánál érvényesülni kell ennek a szempontnak: az Orvosegyetemre lehető­leg csak olyanok kerüljenek, akik komolyan érdeklődnek a tárgy iránt és akik éppen ezért hajlandók áldozatot hozni annak érdeké­ben, hogy jó orvosokká váljanak. A továbbiakban áz oktatás folya­mán is minden módon igyekeznünk kell a hallgatók érdeklődését mi­nél jobban felkelteni, mert az őszinte érdeklődés megkönnyíti az anyag elsajátítását és ezáltal csökkenteni a túlterhelést. Ugyan­ilyen szempontból fontos az I. és II.éves tárgyak oktatásakor u­­talni a klinikumra, mert ez az érdeklődés felkeltését és az anyag c^Sáesyzósét mindig hatásosan szolgálja. A koordináció kérdésében megjegyzi, hogy vannak olyan tárgyak,ame­lyek igen erősen ölelkeznek s ezeknél erősíteni kell a koordináci­ót. Pl. a kórélettanban és belgyógyászati propedeutikában vannak olyan fejezetek, amelyek teljesen azonosak, ezeket időben és elő­adásban egységbe kellene foglalni. tri tanár elsősorban igen örvendetesnek tartja, hogy hosszú ter­minust szabott a minisztérium a reform elkészítésére. Bizonyos ve­szélyt lát az anyag túlságos leegyszerűsítésében. Véleménye sze­rint az anyag megnövekedése nem jelenti azt, hogy többet, hanem, hogy másként kell tudni. Az elméleti alapkiképzésben nem lenne he­lyes engedményt adni. Olyan alapfogalmak, amelyeket nem sajátítot­tak el a kezdet kezdetén, mindig homályosak maradnak és ennek sú­lyos következményei lehetnek. Bizonyos tárgyak beolvasztása nagy

Next

/
Thumbnails
Contents