Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1954-1955, Szeged

1954. október 26., II. rendes ülés

- 5 -s ezek miatt az egyetemi munkák elvégzését halogatják. A másik kérdés a létszámkérdés, amelyen a minisztérium igen gyorsan napirendre fog térni, mert azt mondja, hogy a klinikai norma szerint 100 ágyra 72.5 ember csak, a többi pedig belső elosztás kérdése. Ha a klinikák letudnak mondani bizonyos eü.középkádéri* állásokról és azokat hajlandók átszerveztetni szakmunkási állásokká, meg van oldva a kérdés. Ha a többi orvostudományi egyetem létszámtáblázatait nézzük, meglehet állapítani, hogy egyetemünkön - csak klinikai vonatkozásban - jóval nagyobb az eü.szakszemélyzet aránya, mint az üzemi dolgozóké. Az* építőipar területén épen itt, Szegeden rendkívül nehéz a helyzet. Már az is nagy segítséget jelentene, ha lenne egy olyan tatarozó vál­lalat, amely vállalná a közületek kisebb felújítási munkálatait és a gyógyitó intézmények éppúgy első helyen lennének jelölve; mint az idén a mezőgazdasági építkezések. El kellene'azt érni, hogy egyetemi városban a betegellátást szolgáló klinikák és intézetek munkálatai ne szoruljanak háttérbe. Az Eü.Minisztériumon keresztül erre kellene az illetékes szervek figyelmét irányítani, s ha ez megértésre is ta­lálna, hasznos segítséget jelentene a jövőre nézve. Szilárd elvtárs véleménye, szerint, ezek a problémáik tulmennek a gaz­dasági hivatal határain, bár lehet, hogy a szervezésben vannak ki­­sebb-nagyobb hibák. Nemcsak a mi egyetemünk, hanem más szegedi in­tézmények is küzdenek az építőipari kapacitással*. A kérdés másik oldala, a közelmúltban megjelent pártközponti határozat, amely hang­súlyozza, hogy sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a tatarozásra és karbantartásra. Ez a probléma túlmegy az Eü.Minisztérium hatáskörén. Azon túl, hogy erről a minisztériumot tájékoztatja az egyetem, helyes lenne a helyi Tanács és Pártszervekhez koíikrét példákkal alátámasztott előterjesz­tést tenni, külön kiemelve azt, hogy milyen károkat okozott a munka jelenlegi menete. Az újonnan választandó tanácsoknak fokozott köte­lességük lesz ezeknek a problémáknak megoldása. Batizfalvy tanár javasolja, hogy készitsen a gazdasági hivatal jelen­tést arról, hogy mikor hagyták abba ezeket az évről-évre kötelezően végrehajtandó munkálatokat. Véleménye szerint 5-6 évre visszamenőleg csak akkor történtek meg a tatarozási munkák, ha valami katasztrófa fenyegetett, ellentétben a múlttal, amikor évenként megjelentek a tetőfedőmunkások, üvegezők, mázolok stb. Dékán megjegyzi, hogy ezek a kérdések lépten-nyomon szóbakerülnek a minisztériumban. ♦ Hetényi tanár javasolja, hogy a Tanács forduljon az Eü.Minisztérium­­hoz, leérve annak közbenjárását annak érdekében, hogy az építőipari minisztérium biztositson elsőbbséget az egyetemi klinikák és intéze­tek munkálatainak végzésében. Medgyesi igazgató Batizfalvy tanár legutóbbi megjegyzésére válaszol­va közli, hogy az emlitett munkák tulajdonképen soha nem maradtak abba és az idén is rendszeresen megtörténtek. A tetőjavításokat is elvégezték a nyáron a védőmázolások is folynak, de ezek most igen súlyos költségkihatást jelentenek és mindennek még a pénzügyi keret is korlátja. Bármilyen szükséglet, igény merül fel s ha annak elvég­zését engedélyezi is a minisztérium, de természetesen csak a meglévő pénzügyi keret határáig. Fazekas tanár meggyőződése és személyes tapasztalata, hogy a tataro­zás! munkálatok elmulasztásában a legkisebb része van a gazdasági hivatalnak és azok végrehajtását rajta kivülálló szervek akadályozzák. Az intézete régóta húzódó hullaszállitó lift ügyében előadja, hogy le ol­ol-| 1-ol-31 . b-

Next

/
Thumbnails
Contents