Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1954-1955, Szeged
1954. október 26., II. rendes ülés
- 5 -s ezek miatt az egyetemi munkák elvégzését halogatják. A másik kérdés a létszámkérdés, amelyen a minisztérium igen gyorsan napirendre fog térni, mert azt mondja, hogy a klinikai norma szerint 100 ágyra 72.5 ember csak, a többi pedig belső elosztás kérdése. Ha a klinikák letudnak mondani bizonyos eü.középkádéri* állásokról és azokat hajlandók átszerveztetni szakmunkási állásokká, meg van oldva a kérdés. Ha a többi orvostudományi egyetem létszámtáblázatait nézzük, meglehet állapítani, hogy egyetemünkön - csak klinikai vonatkozásban - jóval nagyobb az eü.szakszemélyzet aránya, mint az üzemi dolgozóké. Az* építőipar területén épen itt, Szegeden rendkívül nehéz a helyzet. Már az is nagy segítséget jelentene, ha lenne egy olyan tatarozó vállalat, amely vállalná a közületek kisebb felújítási munkálatait és a gyógyitó intézmények éppúgy első helyen lennének jelölve; mint az idén a mezőgazdasági építkezések. El kellene'azt érni, hogy egyetemi városban a betegellátást szolgáló klinikák és intézetek munkálatai ne szoruljanak háttérbe. Az Eü.Minisztériumon keresztül erre kellene az illetékes szervek figyelmét irányítani, s ha ez megértésre is találna, hasznos segítséget jelentene a jövőre nézve. Szilárd elvtárs véleménye, szerint, ezek a problémáik tulmennek a gazdasági hivatal határain, bár lehet, hogy a szervezésben vannak kisebb-nagyobb hibák. Nemcsak a mi egyetemünk, hanem más szegedi intézmények is küzdenek az építőipari kapacitással*. A kérdés másik oldala, a közelmúltban megjelent pártközponti határozat, amely hangsúlyozza, hogy sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a tatarozásra és karbantartásra. Ez a probléma túlmegy az Eü.Minisztérium hatáskörén. Azon túl, hogy erről a minisztériumot tájékoztatja az egyetem, helyes lenne a helyi Tanács és Pártszervekhez koíikrét példákkal alátámasztott előterjesztést tenni, külön kiemelve azt, hogy milyen károkat okozott a munka jelenlegi menete. Az újonnan választandó tanácsoknak fokozott kötelességük lesz ezeknek a problémáknak megoldása. Batizfalvy tanár javasolja, hogy készitsen a gazdasági hivatal jelentést arról, hogy mikor hagyták abba ezeket az évről-évre kötelezően végrehajtandó munkálatokat. Véleménye szerint 5-6 évre visszamenőleg csak akkor történtek meg a tatarozási munkák, ha valami katasztrófa fenyegetett, ellentétben a múlttal, amikor évenként megjelentek a tetőfedőmunkások, üvegezők, mázolok stb. Dékán megjegyzi, hogy ezek a kérdések lépten-nyomon szóbakerülnek a minisztériumban. ♦ Hetényi tanár javasolja, hogy a Tanács forduljon az Eü.Minisztériumhoz, leérve annak közbenjárását annak érdekében, hogy az építőipari minisztérium biztositson elsőbbséget az egyetemi klinikák és intézetek munkálatainak végzésében. Medgyesi igazgató Batizfalvy tanár legutóbbi megjegyzésére válaszolva közli, hogy az emlitett munkák tulajdonképen soha nem maradtak abba és az idén is rendszeresen megtörténtek. A tetőjavításokat is elvégezték a nyáron a védőmázolások is folynak, de ezek most igen súlyos költségkihatást jelentenek és mindennek még a pénzügyi keret is korlátja. Bármilyen szükséglet, igény merül fel s ha annak elvégzését engedélyezi is a minisztérium, de természetesen csak a meglévő pénzügyi keret határáig. Fazekas tanár meggyőződése és személyes tapasztalata, hogy a tatarozás! munkálatok elmulasztásában a legkisebb része van a gazdasági hivatalnak és azok végrehajtását rajta kivülálló szervek akadályozzák. Az intézete régóta húzódó hullaszállitó lift ügyében előadja, hogy le olol-| 1-ol-31 . b-
