Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1953. szeptember 29., I. rendes ülés

Issekutz professzor mondott. Az utóvizsgázók jóformán még kevesebbet tudtak és hatot ismét elbuktatott. Tehát véleménye szerint^ is indokolt a hosszabb utóvizsgaterminus.

Korpássy a kór bonc tan szempontjából csatlakozik Issekutz és Karádyj professzorok véleményéhez. Ha a katonai gyakorlat idején elméletileg volt is számúiéra biztositva tanulásra fordítható idő éz a gyakorlatban nem valósult meg. Az is helytelen volt,hogy az évfolyamon elterjedt az a hir, hogy aki szeptember 6-ig nem teszi le a szigorlatot, annak évet kell ismételnie.

Gellért tanár is csatlakozik a fent elmondott véleményekhez.

Orsváry o.őrnagy megjegyzi, tény, hogy a nyári gyakorlatokon a hallgatók foglalkoztatva voltak, azonban utasitást kapott minden tábor, hogy a bukottaknak időt kell hagyni a tanulásra, sőt a táborokban szolgálatot teljesitő orvosok, ha a hallgatók felkeresték őket, segítségükre voltak szakmai szempontból is hallgatóknak. Az igazság azonban az, hogy a hallgatók nemigen tanultak és az erre a célra engedélyezett időt mással töltötték el.

kazár elvtárs előadja, hogy cél az, hogy a hallgatók az év beindításától kezdve résztvegyenek az oktatásban, tehát az utóvizsgák ne tereljék el a hallgatókat a folyámatos tanulástól. Az egy heti utóvizsgaidőszak valóban kevés volt a katonai gyakorlat után. Talán az lenne a helyes megoldás, ha a katonai gyakorlat nem julius végétől augusztus végéig, hanem julius 1-től augusztus 1-ig tartatna. így megváló stíl hatna az az elv, hogy az utóvizsgázók még évkezdés előtt vizsgázhassanak.

Törköly tan.oszt.vezető az utóvizsgákkal kapcsolatban helyesnek tartaná olyan rendelet kiadását, hogy csak azok a hallgatók kapjanak utóvizsga engedélyt, akik egy tárgyból buktak, aki pedig több tárgyból bukott, eleve évismétlésre legyen utasitva.

Dékán helyesnek tartaná, ha a minisztérium - a tanév beosztására tekintettel - foglalkoznék azzal a kérdéssel is, hogy a felvételi vizsgák is korábbi időpontban legyenek lebonyolithatók.

Gubi elvtárs rámutat arra, hogy vannak bizonyos szabályok, amelyeket nem lehet átlépni, Az évkezdéssel kapcsolatban az Eü.Minisztérium átlépte. Minden egyetemen szeptember hó 1-én kezdődött a tanév, az orvostudományi egyetemek szeptember 8-án kezdtek annak ellenére, hogy a tanévbeosztására vonatkozó rendeletet általános irányelvként kell elfogadni. Az egyetemek felől jött azonban az az óhaj, hogy az évkezdés akkor történjék, amikor az utóvizsgák már lezajlottak. A minisztérium elfogadta ezt az indokot és az általános rendelkezés ellenére szeptember 8-án kezdtek, ami nem volt helyes és ezért meg is kapták az észrevételt. Az Oktatásügyi Mi&isztéiium az utóvizsga időszakot szeptember l-15*közöttre állapította meg és az 1-i tanévkezdés _ fegyelem tekintetében nem jelentett problémát, s igy úgy látszik, hogy az orvostudományi egyetemeken eltúlozták ennek a nehézségnek a fontosságát. így aztán kénytelen volt a minisztérium ragaszkodni a szept.8-i utóvizsga határidőhöz. A minisztérium ^ szÍvesen venné, ha az egyetem jó javaslatokkal jönne a problémák megoldásához. így pl. hogyan lehetne megoldani^ hogy az évkezdés ne legyen elnyújtva, viszont ne fedje az utóvizsgát stb.

Az évbeosztást nem a bukott hallgatók szempontjából kell mérlegelni. Ezekkel mindig sok baj van az egyetemeken. Ezekkel is törődnünk kell s ki kell belőlük hozni mindent, de ezen mégsem befolyásolhatják a tanév beosztásának zavartálansagat.