Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1953. október 30., II. rendes ülés
- 6 -lyoztam, hogy Klinikai Bizottságunk. is elégtelennek nyilvánította a Gyermekklinikán alkalmazott nővérek számát, de ugyanakkor nem talált : dot arra, hogy ezeknek számát növelje, mert más klinikákon is kevés a: ápolónő. Örömömnek adtam kifejezést, hogy a Miniszteriem most - anélk hogy a többi klinikák középkádereit elvenné - 10 uj ápolónői állást e: gedélyezett a Gyermekklinikának. . Marton kartárs és ,/altner professzor is hozzászóltak a kiértékelésbe: amit 'bizonyára külön jelentenek. Ezután Góczán eü.miniszteri’ szaktárs gazdasági szempontból birálta a ' nika^gyógyító munkáját. Az álló és fogyó eszközök, a leltárakat és be felvételt a legrendesebbnek találta. Nehézség csak az ápolási költség behajtása körül van. Javasolja, hogy az orvosok is tudassák a betegek hogy az üzemi kifizető Melyről beutalót kell hozniok. Reméli, hogy a ágy feltöltése ebben az évben megkezdődik, mire Y/altner prof.kijelent hogy novemberben 4 ápolónőt kapnak és akkor ez megindul/ A gyógyszernyilvántartás a legnehezebb feladatok közé tartozik, de a nikan kifogástálannak találta, mert 2 orvos napi másfél - kétórahossz, foglalkozik ezzel. Kifogásolta, hogy a klinikák nem használják ki' elé; a gyógyszerkeretet. A klinikák nem érzik át a minisztériumnak azt az láspontját, hogy a beteg a gyógyulása érdekében a kereten belül kapjo: meg mindent. Kifogásolta, hogy a gépház dolgozói nem kapnak cipőt, a : sogató személyzet pedi^ nem kap túlórát annak ellenére, hogy 10 órát dolgoznak. A klinikai élelmezésről szóló véleményét az alábbiakban fo ta össze: a betegélelmezésre szánt napi átlagösszeget az összes klinl ra vonatkoztatva nem merítik ki. Az alkalmazottak élelmezésére vonatk an pedig az az érzése, hogy talán nem elég. A gyermekklinikán látta, az ápolónők mind soványak. Mindannyian nehéz munkát végeznek, akiknek lehet elegendő vacsorára az a kis vaj és kávé, amit kapnak. Ennek ell re ezen a vonalon napi 20-40 filléres túllépés mutatkozik. A miniszté: idevonatkozóan megfelelő javaslatot kér. Waltner prof.hozzászólásában megemlítette, hogy a Gyermekklinikán orv csere alakult ki, amit a minisztérium hivatalosan ugyan nem engedett : de tudomásul vette. Javasolja egyébként, keressük meg a EM-et, hogy o be egy tanitójnőt a klinikára, aki - miként másutt is - foglalkozik a j gyermekekkel. Saját hozzászólásomban rámutattam a gyógyszernyilvántartás nehézségei: és kértem, elégedjenek meg azzal, hogy az antibioticumokat és kábitós; reket külön könyvbe vezessük és ennek ellenőrzését időnként, de telje! egészében, a többi gyógyszerre vonatkozó ellenőrzést pedig^csak egy-e, lapnak a kiemelésével és revidiálásával végezze a klinika felelőse* R: mutattam azokra a r:eh ézségekre is, amelyek a túlórák kereten belüli : osztásával mutatkoznak* Megegyeztünk abban, hogy a túlórakeretet^mind negyedévre igényeljük és ha szükség mutatkozik, akkor kellő indokolás, .felemelését kérjük. Marton kartárssal együtt részletesen ismertettük , klinikai és üzemi élelmezést. Rámutattunk azokra a nehézségekre, amel; a diétás élelmezés körül is fennállnak. A rendelet értelmében a diéta sem vihetik haza élelmüket, viszont a klinikák nem rendelkeznek^annyi férőhellyel, hogy külön ebédlőt bocsássanak rendelkezésre. Góczán sza* társ ezt belügynek tartja és helyi intézkedéseket vár. Rámutattunk továbbá a felszerelési keret, ill. összeg felhasználására nehézségeire^ amik főleg abból adódnak, hogy a felszerelést nem vagyu képesek idejében megkapni és igy az összegeket^ vissza kell küldenünk, előre tudjuk, hogy leszállítás esetén a számlák az uj menetet terheli Góczátn szaktárs idevonatkozóan azt javasolta, hogy az eszközöket szál tó cégeket nem szűnjünk meg ostromolni.n Fíávnay professzor megjegyzi még, hogy számos olyan megállapiüást tar
