Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. június 29., X. rendes ülés

Á pályamunka terjedelme 28 oldal, 8 táblázat, 8 kisméretű grafikon és 12 iv nagyságu grafikon. Pályáié vizsgálati célul tűzte ki a meteorológiai tényezők befolyását az emberi szervezet egyes betegségi folyamataira. Munkájában egyrészt a gyermekkori rheumás manifestációk /rheumás láz, carditis rheumatica, chorea minor/,\másrészt a hirtelen halálesetek és az időjárás közötti összefüggéseket vizsgálta, melyhez a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának és Igazságügyi Orvostani Intézetének adatait hasz­nálta fel. Á meterológiai tényezők közül a hőmérséklet és a légnyomás ingadozásait emeli ki. Vizsgálati adatai az 1950» 1951» 1952 és 1955 éveimre vonatkoznak. A Gyermekklinika 14-500 betege között 167 rheumás beteget talált. Az évenként előforduló megbetegedések minimum és maximum értékét hónapok szerinti grafikonban tüntetif el. Megállapítja, hogy a minimum julius hónapra esik, mig a maximum érték az 1955 év kivételével augusztus hó­napban mutatkozik. A pontosabb kép érdekében a fenti 162 esetet éven­ként hónap és napok szerint is feMnteti táblázat formájában, majd ezeket az adatokat grafikonba foglalja. Az év 12 ^hónapjáról külön-leül ön grafikont kéfezitett, melyen más-más szirmel a 4- év adatait összesíti. A grafikonokban megjelöli azokat a napokat, araikor rheumatikus mani­­festációk, hirtelen halálesetek, légnyomásemelkedés, illetve süllyedés fordult elő. A grafikonok adataiból arra a meggyőződésre ;jut, hogy az a régi állítás, mely szerint a rheumatikus manifestációknal nem a nagy hideghatás, vagy hirtelen hőváltozás, hanem a tartós hideghatás szere­pel predisponáló tényezőként, nem látszik bizonyítottnak, hiszen a tártés.alacsony hőmérsékletnél nem halmozódik a megbetegedések száma, viszont melegben is nágy lehet a számuk. Lényegesebbnek tartja a hő­mérséklet ingadozásával kapcsolatos halmozódást, ami azzal magyaráz­ható, hogy a már megtámadott vagy nem intakt 'szervezet a stabil hőmér­sékletig értékekhez, mint biológiai tényezőhöz, alkalmazkodni tud és ez az alkalmazkodó Mechanizmus nagyfokú külső váltó zásokra károsodik vagy összeomlik. A szervezet megterhelését tehát az jelenti, hogy a hirtelen fellépő környezeti változáshoz kell alkalmazkodnia. Megálla­pítja, hogy a légnyomás változás irányának nincsen döntő jelentősége. A hirtelen halálesetek számát a fenti 4 évre vonatkoztatva évenként hónap/eset grafikonon tünteti fel. A-158 eset - adataiból megállapítja, hogy a hirtelen halálesetek a hősüllyedás idejére" esnek és nem függnek lényegesen a légnyomás ingadozásának irányától. Pályázó vizsgálata olyan területet ölel fel, mely lényegében érinti a micsurini biológia azon tételét, hogy élőlény és környezete egységet alkot. Munkájának értékét emeli az a tény is, hogy olyan időben végez­te vizsgálatait, amikor a környezet kórtani kollégium felállítása mel­lett hangzanak el javaslatok. A fentiek értelmében a "Klimatológiá" jeligés munkát 1 egy-ségnyi pályadijra javasolom. Szerzője: Szél Éva ü.éves oh." "Birálat: A "Protozoák excretiójárói'1 cimü "Anyagcsere” jeligés bioló­giai pályamunkáról. A pályamunka terjedelme 10 oldal, 3 táblázattal és 2 grafikonnal. Pályázó célul tűzte ki a protozoák excretiójának vizsgálatát abból a szempontból,hogy a fehérje anyagcsere végterméke urea vagy hugysav formájában kerül kiürítésre. A vonatkozó irodalmi adatok rövid összefoglalása .után ismerteti vizs­gálati módszereit. Vizsgálati anyagként a\ laboratórium! körülmények között jól tenyészthető Ooipidium campylumot használta. Az urea meg­határozását biuret reakcióval, colorimetriásan végezte. A hugysav meg­határozását is colorimetriásan oldotta meg, a vér hugysav tartalmának megállapításához használatos módszert alkalmazva. \

Next

/
Thumbnails
Contents