Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. május 28., IX. rendes ülés
- 20 -Dr.Kovács István már az egyetemi tanulmányok folyamán, de különösen’ a későbbiek során bebizonyította átlagon felüli készségét a tudományos kérdések megismerése és megoldása terén. Már első dolgozataival bebizonyította, hogy a tudományos problémákat helyesen tudja megfogni és röviden, szabatosan, helyes tudományos fogalmazásban képes gondolatait kifejezésre juttatni. A klinikai témák kimondott gyakorlati szellemű feldolgozása elismerésre méltó. De különösen figyelemreméltóak azon munkálatai, amelyekben experimentális kérdések kidolgozására vállalkozott. Bár munkáit általában társszerzőkkel dolgozta ki, mégis megállapítható, hogy a téma-választás, a kidolgozás irányitása, és a megfogalmazás terén a jelentékenyebb rész őt illeti a benyújtott dolgozatok legnagyobb részében# falán két nagyobbszabásu munkájában vállalta Kovács a kisebb szerepet és átengedje a munka érdemi kidolgozását munkatársának. Eddig 12 dolgozata jelent meg nyomtatásban, -'egyik német folyóiratban is közlésre került - s 5 dolgozatát már elfogadták a szaklapok közlésre. Kiemelendőnek tartja a Bizottság az alábbi dolgozatokat: A magzatok nemének megoszlása szövődményes szülésekkel kapcsolatban cimü dolgozatában megállapította, hogy a szüléssel kapcsolatban előforduló szövődményeknél a magzatok mortalitásában csaknem minden esetben nagyobb számban szerepelnek fiumagzatok. Ez jól beleillik a Pfaundler-féle megállapításokba és ez a gondolat hazánkban az első ide vonatkozó közlést jelenti. A portio vaginalis erosi-inak Azulenol kezelésével kapcsőlatosan igazolta a Jancsó-féle megállapításokat. Az antibioticumok oestrogen hatásával foglalkozott állatkísérletekben és kimutatta, hogy az antibioticumoknak egereken nincs oestrogen hatásuk. A jóindulatú méhvérzések urethan kezelésével foglalkozó munkájában előbb alapos állatkísérletekből indult ki megállapítván, hogy az urethannak antifolliculin hatása van. E megállapításból következik, hogy oestrogen túlsúly okozta vérzések esetében eredményesen használható* Ezt klinikai megfigyelések hosszú sorával megerősítette. Ezek a vizsgálatok a pavlovi nervista szemlélet alapján azt igazolták,hogy az idegrendszernek is jelentős szerepe van a functionalis méhvérzések keletkezésében. A methylthiouracil hatását vizsgálva a gestatios folyamatoio?a Sas Mihállyal együtt megállapította, hogy a thiouracil az állatok fertilitását csökkenti, iactatio alatt alkalmazva súlyos elváltozásokat hoz létre az ivadékokon. Ebből a kísérletes megállapításból következik, hogy szoptatás ideje alatt a thiouracil és rökonvegyületeinek alkalmazása a csecsemők szempontjából ellenjavallt. A .glandularis hyperplasia, myoma és petefészek morphologiai elváltozásainak összefüggéséről Írott dolgozatában kimutatta,hogy e kórképek együttes előfordulása gyakori és hogy ezek az elváltozások részben külső, részben belső ingerek hatására jönnek létre. Két nagyobbszábásu dolgozatban foglalkozik Kovács a petefészek transplantátióinak legújabb módszerével, a Lipschütz-féle lépő— variummal. Kimutatta, hogy a lépővarjúmmal rendelkező állatok^ genitalis szervei nem sorvadnak el, hanem inkább hypertrophizálnak. A szervek olyan elváltozásokat mutatnak, amelyek fokozott tüszőhormon hatásra engednek.következtetni. Ezek az elváltozások elmaradnak, ha az egyik ovaríumot in situ hagyjuk. A vizsgálatokból az a következtetés vonható le, hogy az ovarium transplantatiója után a máj a sexnalhormonokat nem bontja el tökéletesen, a máj passage után azok elvesztik hypophysist gátló hatásukat, de megtartják az ivarszerveket stimuláló hatásukat. Kéhány dolgozata megjelenés előtt áll és hasonló hormonproblémákkal foglalkozik.
