Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. március 30., VII. rendes ülés
vonattal együtt? a Minisztériumhoz történő továbbítására. Dékán utal arra, hogy a dékáni értekezlet anyagaként leküldött tervezet 10, oldalán a tanszékek feladatai között szerepel az aspiráns képzés, Ezzel kapcsolatban a következőket kívánja előadni: Bzideig soha semmiféle rendelkezés nem jött arra vonatkozólag,hogyan történjék gondoskodás arról, hogy a végző aspiránsok részére megfelelő állás álljon rendelkezésére. A minisztériumot is váratlanul érte ez a helyzet és úgy nyilatkozótt,hogy az Akadémiának, ill. az aspiránsvezetőnek kellett volna gondolni arra, hogy mire az aspiránsok végeznek, biztosítva legyen részükre állás. Amikor közölte Békán a minisztériummal, hogy az érdekelt intézetnél, ill.klinikánál ilyen állás nincs biztosítva, a Minisztérium egyszerűen kinevezte mindkét végző aspiránst /Alföldit és Böszörményit/ tanársegédnek. Alföldi kinevezése nem volt másként megoldható március 1-től, csak úgy» hogy a II.belgyógyászati klinikától vettek el egy állást, amigvalami más megoldás nem kínálkozik. A minisztérium úgy nyilatkozott, hogy azok a tanszékvezetők,akiknél aspiráns működik, az aspiráns állásának biztosítása érdekében a végzés időpontjára bocsássanak el, ill. helyeztessenek el tanársegédet a tanszéktől, hogy ilyenformán biztosítsák a végző aspiráns kinevezés ét. Ivánovics tanár előadja, hogy a múlt év folyamán felszólítást kapott ^ 'Mb-tói Alföldi Lajos aspiráns, hogy mi volna a kívánsága elhelyezésével kapcsolatban. Alföldi ekkor azt kérte, hogy a mikrobiológiai tanszéknél maradhasson. A TMB erre nem reflektált semmilyen formában, úgy, hogy még ez év elején sem tudták, hogy Alföldi a tanszékhez fog-e kerülni. Tolnai laborral február hó elején találkozott, aki úgy nyilatkozott, hogy a tárcaközi bizottság Alföldit az orvostud, egyetemhez fogja javasolni és átadja az Eü.Minisztóriumnak, hogy részére helyet biztosítson. A különös az, hogy a műit évben nem kaptak semmiféle felszólítást, hogy az aspiránsok szempontjából megfelelő létszám emelésről gondoskodás történjék, most pedig a TMB egyszerre áthárította az egész gondot a minisztériumra, a minisztérium pedig egyetemünkre. Ebben az ügyben lakó miniszterhelyettessel is beszélt, aki megnyug- ’ tatta, hogy az ügyet elfogják intézni és lejön a kinevezés. Amikor március 15-ig nem kapott semmi értesítést és telefonon felhívta Takó elvtársat, azt a felvilágosítást.kapta,hogy az ügy a továbbiakban Gubi elvtárshoz tartozik. Természetes, hogy a tanszéknél nem tartott üresen állást a végző aspiráns részére, hiszen azt már régen zárolta volna az 01B. Fent előadottakból azt a véleményt vonja le, hogy az aspiránsokról való gondoskodás teljesen tervszerűtlenül folyik. Ha annakidején ezek nem mennek aspiránsnak, már régen tanársegédek lennének s ilyenformán nagy csalódást jelentett reájuk nézve a dolgok -ilyképen való alakulása. Azt sem lehet kivárni és nem is hajlandó, hogy egy másik jól bevált tanársegédet feláldozzon és állásából kitegyen azért, hogy az aspiráns - akit egyébként nagyrabecsül és kivaló kutatónak tart - státusba kerülhessen, de ebbe maga Alföldi sem menne bele és ilyen állást nem. is fogadna el. Kéri Czoniczer professzort, hogy amig a kérdés véglegesen meg nem oldódik, a jelenlegi helyzetet szíveskedjék tudomásul venni.
