Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1952. november 28., III. rendes ülés
- 27 -ozmoregulációs és exkretiós munkatöbbletet a lüktetőhólyagok számának növelésével vagy járulékos sugárcsatolnák képzésével oldják meg. Ugyanez vonatkozik a só koncertráció kérdésére is. A Bresslaua Uiscoidea és az Amoeba tribola esetében azt^tapasztalta, hogy ezt a funkció növekedést vándorló lüktető hólyagok képzésével is meg tudják oldani az egysejtűek. Megállapítja végül, hogy az a jelenség beletartozik a Szewercov—féle alapprincipiumokba. 7./ Megfigyelések egyes talajlakó Amoebákon. /Adatok a Pellicula ismerettanához/. az Amoebákat pellicula nélküli ismeretes, hogy ez téves állítás .z Arról is, hogy hosszú időn át lényeknek tekintették. Ma már -------------~7 ~.-0„ ----- ---volt. Ehhez bizony!tékokat nyújt azzal,hogy a talajban élő egyes Amoebáknak olyan vastag pelliculájuk van, hogy azt a~ állat elpusztulása után a szerzőnek sikerült fényképen rögzítenie. Ezen Amoebák vastag pellicula, a lüktetőhólyag működése és a környezet nyújtotta feltételek között milyen összefüggés áll fenn. 8. / Az első talajképzők állatvilága. I. Az erdei harasztzuzmó ala’ut képződött humusz Csillés véglényei. Abból indul ki, hogy a talajt mint 5,élő egységet” kell felfognunk és igy annak életét történelmi szempontok és a benne élő szervezetek működése nézőpontjából kell tekintenünk. A talajban élő egysejtűek mint baktériumpusztitó káros tényez őket fogták fel. A probléma felvetése után ismerteti a zuzmó alatti humuszréteg nyújtotta feltételeket,majd pedig a vizsgálati módszereket méllyel kapcsolatosan részletesen bírálja a talajvéglények vizsgálati módszertanát. Vizsgálataiból az derül ki, hogy ebben a kis mikroszkopikus viztérben 32 Csillés faj él. részletesem foglalkozik a fauna életmegnyilvánulásaival, rámutatva arra, hogy milyen összefüggésben áll a biotop hatókomplexumával, rámutat‘azokra a tényekre,melyek azt bizonyítják,hogy a talajban élő egysejtűek nem, hogy káros hatással lennének a talaj életére, hanem éppen ellenkezően, aktiv szerepet játszanak a talajképző folyamatokban, Biztosítják a talaj szellőztetését, vizkapacitását, nefrideális szervük működésével növelik a talaj össznitrogen tartalmát, elpusztu- 1 ásuk után. mint humusz alkotórészek szerepelnek, részt vesznek a talajban kialakuló táplálékláncban és egyáltalán biztosítják a talaj biológiai egyensúlyát. Megállapítja, hogy a talaj véglényeit produkciós biológiai szempontból kell tekinteni. Megoldásra váró problémákat vet fel, majd a dolgozat végén ismerteti a talált fajokat. 9. / A Korona polyporum és a Hydrához való viszonya. A Kerona nevű csillés véglény az irodalmi adatok szerint a szürke Hydrán élősködik. Szerző rmutat arra, hogy a zöld Hydrán való élősködéshez is rá lehet szoktatni. lo/ Közösségek a faj tagjai között a mikroorganizmusok világé,ban. Gelei József professzorral közös megfigyelések alapján leírják, melyek azok a biológiai tényezők, melyek közrejátszanak a mikroorganizmusok közösségi életének kialakulásához. Fent ismertetett munkái mind nagyobb terjedelműek. Köztük nem egy, egész kis monographia, mely fáradságos vizsgálatok alapján egy speciális lelőhelyen együttélő számos véglénynek nemcsak morphologiai tulajdonságait, de életviszonyait»valamint a véglény és környezetének egymásra való hatását a legapróbb részletekig feltárja. Egy uj genust és több nem ismert véglény
