Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1952.október 31., II. rendes ülés
- 3o -Elnök összefoglalásában kiemeli dr.Salgó ÉVa tanársegéd kitűnő osztályfőnöki munkáját s főleg a diákotthonokban tett látogatások kezdeményezését s ezt figyelmébe ajánlja a többi osztályfőnöknek is, á Tanács az osztályfőnökök jelentéséi elfogadja. 3./ dr.Lichtneokért István docensi pályázatának elbírálása. drglichtneokért István élettani intézeti adjunktus docensi pályázatának elbírálására kiküldött Bizottság /dr.Jánosé Miklós, dr. vánovics György, dr.lssekutz Béla/ jelentését és javaslatát Issekutz professzor ismerteti az alábbiak szerint: "Tisztelt Egyetemi 11 an ács! Egyetemünk Tanácsa f.évi julius hó 14-én tartott VII.rendkívüli ülésén az alulírottakból álló bizottságot küldte ki dr.Lichtnecke István Élettani intézeti adjunktus docensi pályázata elbírálása céljából. Jelentésünket az alábbiakban terjesztjük az Orvostudományi Egyetem Tanácsa elé. dr.Lichtneckert István adjunktus 1918-ban született, orvosi diplomáját 1944-ben a Szegedi l'udo many egy etemen szerezte meg. 194o-től foglalkozik tudományos kutatással. Kezdetben, mint díjtalan gyakornok, később, mint dijas gyakornok dolgozik a szegedi gyógyszertani Intézetben. 1945-1946-ig a szegedi Élettani intézet tanársegédje, 1946-tól pedig, mint adjunktus teljesit ugyanott szolgálatot. Pályája kezdetén a háborús események, folytonos katonai behívások, igen nagymértékben gátolták tudományos kutatásait,úgy hogy ebben az időben inkább csak tapasztalatok gyűjtésére szorítkozhatott. Ennek eredménye csak a felszabadulás után bontakozhatott ki teljes-mértékben. 1945-től eddig összesen 16 tudományos közleménye jelent meg, kettő ezenkívül sajtó alatt van, három további munkája pedig, melyek a Magyar Élettani Társaság ezévi vándorgyűlésén kerültek bemutatásra, teljesen befejezve, megírásra várnak. Egy kivételével, mely magyarul már megjelent dolgozat idegennyelvű fordítása, valamennyi eredeti experimentális munka. Munkásságát nagyjában két csoportra lehet osztani. Korábbi munkái főleg a hőszabályozás, anyagcsere kérdéseivel foglalkoznak, mig a későbbiek a vérkeringés dinamikájának mechanizmusát kutatják. ő szerkesztett először olyan kalorimetert, amely megfelelő kis tehetetlenséggel dolgozva alkalmas a hőleadásban beálló változások követésére is. Ennek segítségével megvizsgálta gyors a capsaicinnek, histaminnak, novocainnak, valamint a dinitropheno a hőszabályozásra gyakorolt hatását. Ezekből a kísérletekből lehe tett egéren megállapítani, hogy a hőszabályozás zavara a hőtermelés, vagy a toLeadás. megváltozásán alapul-e. Ezekről a munkákról összesen három közlemény jelent meg. Kern kevésbbé értékesek azok a közleményei sem, amelyekben az Élettani intézetben kidolgozott uj áramlásaié rési technikával az in^situ izom anyagcseréjének és vérkeringési viszonyainak kérdését vizsgálta. Ezekben a közleményekben narcotikumoknak, adrenalinnak, noradrenalinn monojodecetsavnak, monofluorecetsavnak a hatásaival foglalkozik. Igen értékes az a megállapitása, hogy a narcotikumok a sejtlégzés' in vivo nem csökkentik és h^y az általános anyagcsere csökkenés mindig központi idegrendszeH. eredetű. Azt is kimutatta, hogy az adrenalin és a noradrenalin csak akkor emeli az in situ izom oxigénfogyasztását, hogyha érszükitő hatásukat meggátoljuk. A monojodecetsavval végzett kutatások pedi
