Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged

1952.október 31., II. rendes ülés

- 17 -Igyekezzenek felébreszteni a szunnyadó hivatás érzetet, a fia­talokban, ahol annyi tehetség található. Elsősorban ők vigyázzanak arra, hogy egyetemeinkre minél több jó kádert kapjunk. Ne forduljon elő, hogy kádereink "megfulladjanak" és "ne jöjjenek haza” az Alma Materbe, ki őket annyi szeretettel várja. Nem elég, hogy kiírjuk az év elején, hogy "szeretettel kö­szöntjük első éveseinket". Olyanok legyenek ezek az első évesek, akiket örömmel, büszkeséggel és szeretettel üdvözölhetünk, mert meg van bennük a harcos szocialista kiállás mellett a megfelelő előképzettség, az orvosi pályára való alkalmasság és az acélos tanul­ni akarás. Atovábbiakban természetesen az egyetemre, igy az ifjúsági szer­vezetekre, tanszékekre, előadókra és professzorokra hárul a fele­lősség, amint ezt Kukán professzor kifejtette Farkas elvtárs beszéde alapján, hogy a jó káder anyagból, jó és lelkes orvosok valljanak. Petri tanár az oktatás és nevelés együttes kérdésével kapcso­­latban beszámol azon tapasztalatáról, amely szerint a tanszemélyzet túlnyomó többsége részére tehernek számitott a hallgatóság oktatása. Az a jelentős alap, amely prémium alakjában kerül kiosztásra, emelni fogja a tanszemélyzet oktató kedvét, ill. gyakorlati alap volna az az oktató munka számára. Véleménye szerint is megdöbbentő a hallgatóság legnagyobb ré­szénél az általános kulturális szinvonal alacsonysága. A maga részé­ről szivesen megpróbálkoznék a hallgatóság zenei nevelésének szé­lesebb körű megszervezésével. őzoniczer professzor különösen kedvezőnek látja nevelési szem­­pontból a III.éves hallgatók helyzetét, akik az elméleti intézetek­ből ekkor kerülnek át a klinikai életbe. Itt alkalom nyilik a régi és uj klinikák szembeállitására, kiemelve a régi különszobás rend­szert s a mostani helyzetet, amikor a klinika mindenki számára nyit­va áll. Az egy, vagy két féléves klinikumoknál meglehetősen kevés az idő a hallgatóság mindenegyes tagjának személyszerinti megisme­résére; ezen segiteni akarván a műit tanév' végén magához hivatta azon évfolyam Disz vezetőségét, amelyik a folyó félévben nála hallgat, abból a célból, hogy már előzőleg megismerkedjenek és mintegy hirt vigyenek az évfolyamnak róla és a tanszékről. Kerékgyártó Elemér elvtárs, a szegedi Marxista-leninista tan­szék vezetőbe, a Pártbizottság részéről kivan hozzászólni a referá­tummal kapcsolatos kérdésekhez. Darvas miniszter elvtárs exposéjából is kitűnik, hogy a nevelés elmaradt az oktatás kérdése mögött. Lz a tény a hozzászólásokból is kitűnik. A hallgatóság nevelése kevésbbé került szóba, inkább speciális szempontok kerültek felszinre. A poli­tikai nevelés, a hallgatóság magatartásának alakitása főként a marxista-leninista tanszék feladata, azonban ehhez a munkához fel­tétlenül szükséges a professzorok segítsége. Ez abban nyilvánulhat­na meg, ha a professzorok meglátogatnák időnként a szemináriumokat, elmennének egy-egy előadásra. A professzorok részéről nem kapja meg a tanszék azt a támogatást, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy jó és eredményes munkát tudjon végezni. Az Orvostudományi Egyetem és a leninista tanszék összekötője a jelenlévő Nagy Lajos elvtárs, aki a professzorokkal meg fogja beszélni a szeminárium-látogatások lebo­­nyolitását, amelyet a tanszék a maga részéről nagy megtiszteltetésnek fog tekinteni. Az ifjúsággal való egyéni foglalkozás jól megy Krámli professzor intézetében, ahol komolyan ellenőrzik a végzett munkát a lenini ellen­őrzési elv alapján, amely szerint az ellnőrzés nagymértékben segít­ség a jó eredmények eléréséhez. Jancsó professzor intézetében szintén eredményes munka folyik tőleg a munkás-paraszt és szakérettségis hall­gatókkal való foglalkozás terén.

Next

/
Thumbnails
Contents