Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1952.október 31., II. rendes ülés
- 17 -Igyekezzenek felébreszteni a szunnyadó hivatás érzetet, a fiatalokban, ahol annyi tehetség található. Elsősorban ők vigyázzanak arra, hogy egyetemeinkre minél több jó kádert kapjunk. Ne forduljon elő, hogy kádereink "megfulladjanak" és "ne jöjjenek haza” az Alma Materbe, ki őket annyi szeretettel várja. Nem elég, hogy kiírjuk az év elején, hogy "szeretettel köszöntjük első éveseinket". Olyanok legyenek ezek az első évesek, akiket örömmel, büszkeséggel és szeretettel üdvözölhetünk, mert meg van bennük a harcos szocialista kiállás mellett a megfelelő előképzettség, az orvosi pályára való alkalmasság és az acélos tanulni akarás. Atovábbiakban természetesen az egyetemre, igy az ifjúsági szervezetekre, tanszékekre, előadókra és professzorokra hárul a felelősség, amint ezt Kukán professzor kifejtette Farkas elvtárs beszéde alapján, hogy a jó káder anyagból, jó és lelkes orvosok valljanak. Petri tanár az oktatás és nevelés együttes kérdésével kapcsolatban beszámol azon tapasztalatáról, amely szerint a tanszemélyzet túlnyomó többsége részére tehernek számitott a hallgatóság oktatása. Az a jelentős alap, amely prémium alakjában kerül kiosztásra, emelni fogja a tanszemélyzet oktató kedvét, ill. gyakorlati alap volna az az oktató munka számára. Véleménye szerint is megdöbbentő a hallgatóság legnagyobb részénél az általános kulturális szinvonal alacsonysága. A maga részéről szivesen megpróbálkoznék a hallgatóság zenei nevelésének szélesebb körű megszervezésével. őzoniczer professzor különösen kedvezőnek látja nevelési szempontból a III.éves hallgatók helyzetét, akik az elméleti intézetekből ekkor kerülnek át a klinikai életbe. Itt alkalom nyilik a régi és uj klinikák szembeállitására, kiemelve a régi különszobás rendszert s a mostani helyzetet, amikor a klinika mindenki számára nyitva áll. Az egy, vagy két féléves klinikumoknál meglehetősen kevés az idő a hallgatóság mindenegyes tagjának személyszerinti megismerésére; ezen segiteni akarván a műit tanév' végén magához hivatta azon évfolyam Disz vezetőségét, amelyik a folyó félévben nála hallgat, abból a célból, hogy már előzőleg megismerkedjenek és mintegy hirt vigyenek az évfolyamnak róla és a tanszékről. Kerékgyártó Elemér elvtárs, a szegedi Marxista-leninista tanszék vezetőbe, a Pártbizottság részéről kivan hozzászólni a referátummal kapcsolatos kérdésekhez. Darvas miniszter elvtárs exposéjából is kitűnik, hogy a nevelés elmaradt az oktatás kérdése mögött. Lz a tény a hozzászólásokból is kitűnik. A hallgatóság nevelése kevésbbé került szóba, inkább speciális szempontok kerültek felszinre. A politikai nevelés, a hallgatóság magatartásának alakitása főként a marxista-leninista tanszék feladata, azonban ehhez a munkához feltétlenül szükséges a professzorok segítsége. Ez abban nyilvánulhatna meg, ha a professzorok meglátogatnák időnként a szemináriumokat, elmennének egy-egy előadásra. A professzorok részéről nem kapja meg a tanszék azt a támogatást, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy jó és eredményes munkát tudjon végezni. Az Orvostudományi Egyetem és a leninista tanszék összekötője a jelenlévő Nagy Lajos elvtárs, aki a professzorokkal meg fogja beszélni a szeminárium-látogatások lebonyolitását, amelyet a tanszék a maga részéről nagy megtiszteltetésnek fog tekinteni. Az ifjúsággal való egyéni foglalkozás jól megy Krámli professzor intézetében, ahol komolyan ellenőrzik a végzett munkát a lenini ellenőrzési elv alapján, amely szerint az ellnőrzés nagymértékben segítség a jó eredmények eléréséhez. Jancsó professzor intézetében szintén eredményes munka folyik tőleg a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás terén.