Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1952.október 31., II. rendes ülés
14 -ban - főleg a lányok között-, ilyen akció nem fog nagy lelkesedéi kiváltani. Ezek volnának a körvonalai a tennivalóknak, s kérem a r'anaC hogy referátumomat vitassa meg. Javasolom, hogy mondja ki a T'anác hogy a hallgatóságnak szocialista hazafiság szellemében való nevelését elsőrendű feladatának tekinti. Ennek érdekében fokozza a cot az idealista, burzsoá ideológia,továbbá a kozmopolitizmus és a^pacifizmus ellen. A fegyelmezettséget, a nehézségekkel szembeni helytállást a tudásvágyát hallgatóságunkban fejleszti és hatásos lépéseket tesz a munkás-paraszt származású hallgatóság fejlődése és érvényesülése érdekében. Az első évesek, és szakérettségisek oktatásának speciális orvos—egyetemi módszertani kérdéséit külön megvitatja. Döntsön úgy a Tanács, hogy a professzorok és a hallgatóság közötti viszony bensőségesebbé tételéhez alkalmas lépésnek tartja a professzorok internátusi látogatását s felkéri a Dékán urat, hogy azt megszervezze. Elnök megköszöni az értékes referátumot és hozzászólásokat kér a Tanács tagjai részéről. Jáki tanár helyesléssel és örömmel olvasta a tanácsülésre szóló meghívón, hogy Korpássy professzor prodékán aknai ülésünkre napirendre tűzte a Központi vezetőség az egyetemi nevelő munkára vonatkozó határozatainak és Farkas Mihály elvtárs junius 28-i beszámolójának ismertetését. Farkas Mihály elvtárs nagyjelentőségű beszámolója óta több,mint 4 hónap telt el és Kari Tanácsunk kissé megkésve foglalkozik evvel a kérdéssel. A beszámoló,amely a Párt munkájával foglalkozott az ifjúság között, igen fontos indításokat kell, hogy adjon Orvostudományi Karunk előadó tanárai, oktatói számára is, hiszen Sztálin elvtárs szavai szerint a jövő épitése számára az ifjúság a leghálásabb talaj és az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, az az ifjúság, amelynek nemcsak szakmai kiképzéséről, hárem neveléséről gondoskodni mindanny unk legfőbb hazafias kötelessége. Kukán professzor elvtárs mintaszerűen foglalta össze Farkas Mihály elvtárs beszámolóját,annak minden lényeges részét ismertette és igen kimerítően mutatott rá azokra a feladatokra, amelyek a mi kötelességéink, s azokra a különleges feladatokra, amelyeket az orvoskari nevelőmunkának figye! kell venni. Felesleges lenne a kitűnő ismertetést részleteiben ismételni azon célból, hogy esetleg bizonyos dolgokat még jobban hangsúlyozzunk. Kegy hónap telt el Paikas Mihály elvtárs beszámolója óta. Most már itt az ideje, hogy sürgősen megvitatva a teendőket, tettekben mutatkozzon meg az, hogy a beszámolóban jelzett feladatokat meg is kivárjuk oldani. A beszámoló egyik megállapitását mégis szeretném aláhúzni, amely szerint a mai ifjúság felemelkedése jóval simább volt, mint általában a felemelkedés. Az ő életük simábban gördült,mint a mienk és. ennek következtében a nehézségekkel szemben nincsennek annyira megedzve, á kitartásuk hamarabb lankad, minclent készen, azonnal akarnak, a nehéz helyzetekben esetleg könnyebben alkusznak meg. Ettől az ifjúságot a régi ifjúság nehéz küzdel-^ meinek ismertetésével, annak az útnak bemutatásával lehet megvédeni, amely az idősebb nemzedékek ifjúságának osztályrésze volt. Helyesen állapította meg a beszámoló, hogy nem fordítottunk még elég gondot a DISZ helyes vezetésére és ellenőrzésére, s a vele való együttműködésre. Az is igaz, hogy az ifjúság nevelésének igen bonyolult es sokrétű feladata van és ezekkel a feladatokkal rendszeresen és tervszerűen kell foglalkoznunk. A DISZ szervezetek irányítása, támogatása a Párt állandó jellegű egyik legdöntőbb politikai feladata. A feladatok azonban véleményem szerint kettősek, fannak az ifjúság nevelésében általános érvényű és szükebbkörü, különleges feladatok, a mi esetünkben az orvosi nevelés feladatai.
